2010. december 31., péntek

2010. december 22., szerda

Mindenkinek...




Az idén -időhiány és egyéb  okok miatt- nem tudok minden általam szeretett  blogra ellátogatni és külön-külön otthagyni jókívánságomat, (remélem megbocsájtható ez most nekem).
Viszont ebben a postban, -kicsit korábban- minden kedves blogismerősömnek és erre járó olvasónak, nagyon-nagyon boldog ünnepeket kívánok!!!





2010. december 19., vasárnap

Gyors bejelentkezés

Először is megköszönném a kedves és biztató szavakat, amit a legutóbbi bejegyzésemhez írtatok! Nagyon jól esett, hogy ennyien velem éreztetek! :)
Sajnos továbbra sincs időm, (a probléma még megvan, és még nem lehet tudni, hogy a nehezén túl vagyunk-e vagy csak ezután jön)  most is csak amiatt postolok, mert újból megsütöttem a kakaós kalácsot, kicsit tökéletesítve. Holnaptól iskolaszünet, tehát gondolnom kell arra, hogy legyen mit ennie reggelire a gyereknek. Főztem ma végre egy majdnem rendes ebédet, sütöttem hamburger pogácsákat és hamburger zsemlét (utóbbiakat vacsorára szántam.) Arra gondoltam, hogy a kalácsot megmutatom, mert a legutóbbi példány nem lett elég kakaós. Most megfeleztem a tészta hozzávalóit és az egyik adaghoz hozzáadtam kezdéskor a kakaóport, így jobban elkeveredett és többet is tettem belőle, mint a múltkor. Egyébként ugyanúgy jártam el, mint itt. Ahogy összecsavartam és beletettem a formába, azonnal fotóztam. Pihent egy kicsit, s mikor bekerült a sütőbe már szép egyenletesen betöltötte a formát.
Mondhatom, hogy ez a példány szebb, kakaósabb  mint az előző, viszont ízre ugyan olyan finom.






 Remélem marad belőle reggelire!

2010. december 9., csütörtök

Karácsonyra....

Néhány nappal ezelőtt sajnos nagy változás történt az életemben. Nagyon szomorú és rossz dolgok jöttek közbe..... Nehezen élem meg, borzasztó kétségbeesett vagyok. Több lett a teendőm és intéznivalóm, úgyhogy az elkövetkezendő időszakban  a blogolásra nem valószínű, hogy  jut idő és energia, főként új receptek feltöltésére. 
Az idei karácsony másképp fog alakulni nálunk -sajnos-, nem fogom tudni megvalósítani a terveimet.
Viszont a Kifőztük Karácsony elnevezésű adománygyűjtő kiadványban szereplő receptemet még nem tettem fel a blogra, úgyhogy most ezzel tudok a betérő olvasóknak szolgálni.
Nagyon egyszerű kis süti, a valóságban azonban mutatós. Az ötletadó -a sokak által ismert és kedvelt- méteres sütemény volt. Ha karácsony, akkor nálunk a dió és mák főszereplő valamilyen formában. Ebben a sütiben is ez a két domináns íz, krém helyett viszont lekvárt használtam.
Szeretettel ajánlom, főként azoknak, akik esetleg nem szeretik a bejglit, mint mi, de mégis szeretnének valami mákosat, diósat fogyasztani az ünnepen.


Hozzávalók:

8 db tojás
 8 púpozott evőkanál liszt
8 csapott evőkanál cukor
1 csomag 15 g-os sütőpor
 7 dkg darált mák
 7 dkg darált dió
 1 üveg (3,5 dl-es) sárgabarack lekvár
 20 dkg étcsokoládé
 5 evőkanál étolaj


Elkészítés:

Az 1 literes őzgerincformákat kizsírozzuk és liszttel meghintjük, hogy ne ragadjon bele a tészta. A tojásokat szétválasztjuk egy-egy edénybe. Kimérjük a lisztet és belekeverjük a sütőport. A sárgákat felverjük cukorral habosra. Beleszitáljuk a sütőporos lisztet, majd hozzáadjuk óvatosan kevergetve a kemény habbá vert fehérjét. Kettéválasztjuk a tészta alapot, egyik felébe darált mákot keverünk, másik felébe pedig darált diót. Egy-egy őzgerincformába simítjuk a keveréket és 180 fokra előmelegített sütőbe dugjuk. 10 percig sütjük 170 fokon, majd még 15 percig 160 fokon. (Tűpróba.)
Rácsra borítjuk hűlni, majd a gerinc minta alapján szeletekre vágjuk. Felváltva lekvározzuk (egy mákos, egy diós) a szeleteket és egymáshoz ragasztjuk őket. Két rudat készítünk, mind kettő 20-20 szeletből áll.
A csokimázhoz egy kerámia edénybe tördeljük a csokit, hozzáadunk 5 evőkanál olajat és mikróban összeolvasztjuk. Alaposan elkeverjük, hogy ne maradjon benne csomó. A süteményeket bevonjuk vele, villával csíkosra mintázzuk. Hűtőben dermesztjük, majd ferde szeletekre vágva tálaljuk.
 
Ha van lehetősége az itt járó kedves olvasók közül valakinek adakozni, és szeretné a fent említett kiadványt letölteni (amiben, az én receptemen kívül még számos nagyszerű, csodás képekkel kísért  recept van)- akkor ITT talál további információkat és útmutatást. 

2010. december 5., vasárnap

Adventi süti 2./Habrudacskák

Folytatódik a karácsonyi sütik tesztelése. Ez a recept is régen sorbanáll, valakitől kaptam....  Gyermekem azt mondta ilyen feltétlenül legyen karácsonykor, mert nagyon finom. Maradék tojásfehérje felhasználásra is tökéletes. Mint mindig, most is meggyűlt a bajom a habzsákkal, annyira béna vagyok, nagyon nehezen tudok vele dolgozni. Nem is lettek túl formásak a rudacskák. A recepthez tartozó képen nem ilyen laposak, az enyémek inkább babapiskóta alakúak lettek. A csokiba nem mártogattam, hanem rácsurgattam kanállal, és megszórtam darált dióval.




Hozzávalók:

3 tojásfehérje
15 dkg  cukor
15 dkg darált dió
csipet só
7,5 dkg reszelt étcsoki+7-8 dkg a díszítéshez
1,5 ek kakaópor
1 ek étolaj

Elkészítés:

A tojásfehérjékhez adok egy csipet sót, majd kemény habbá verem, apránként hozzáadva a cukrot. A csokit lereszelem apróra, hozzáadom a kakaóport és a darált dió felét. Az egészet óvatosan összedolgozom és habzsákba kanalazom. Sütőpapíros tepsire csíkokat nyomok, majd 160 fokra előmelegített sütőben sütöm 25-30 percig. Akkor van kész, ha leválik a sütőpapírról. Hűlés után az egyik végét olvasztott csokival egyenletesen lecsurgatom és szórok rá bőven darált diót. 

A csokimázt így készítem: A csokit apróra tördelem, ráöntök 1 ek. olajat és mikróban összeolvasztom, kanállal átkeverem.

Finom ropogós rudacskák lesznek, számszerint 27 db-ot sikerült összehoznom.



2010. december 2., csütörtök

Ünnepi bazár

2010. november 30., kedd

a készülődés

Tegnap utaltam rá, hogy elkezdődött az ünneprehangolódás, előkerülnek a karácsonyi dekorációk, a kopogtató, asztaldísz és társaik. Ugyanakkor böngészem a recepteket, tervezem a menüt, a sütiket. De nem csak kellemes oldala van a készülődésnek, van bizony munka is. Pl. a diótörés. Már a néhány napja törtem egy nagyobb adagot, de használtam is belőle, illetve a férjem is mindig lopkodja, tehát inkább fogy a tisztított mennyiség, mint szaporodik. Ma egy újabb adagot törtem, aminek megint meg van a sorsa, illetve sütibe is használtam el. Úgyhogy jelenlegi raktárkészletem ismét minimális, ezért úgy tűnik a következő napok fix programja meg lesz. Van egy diófánk, ami valamennyit mindig terem. Egy hibája van szegénykémnek, nagyon kemény a héja a termésének. Csak kalapács alkalmazásával tudok hozzáférni a diógerezdekhez, viszont akkora erővel kell rácsapni a héjra, hogy szinte belepaszírozom a belet. De nem adom fel, el kell használni, azért terem. Viszont a tesómtól szoktam kapni minden évben egy láda szuper vékony héjú diót, amit gyerekjáték megpucolni. Ahhoz már diótörő kézikészüléket használok, sokkal jobban haladok vele. Sajnos ősszel, amikor még a fán, vagy alatta volt a termés, nagyon sok eső esett, és ez meg is látszik a dión. Viszonylag sok rossz van benne. Évek óta nem kellett vásárolnom diót, az ünnepekre illetve egy két hétköznapra sütött sütihez elég szokott lenni a megtermett mennyiség.


Ti hogy álltok a díszítéssel és egyéb feladatokkal? Diótörésben van sorstársam? (A balkezemen a bontóujjamon úgy fáj már a köröm. :))


2010. november 29., hétfő

Elkezdődött...



2010. november 28., vasárnap

Advent első sütije, karácsonyra tesztsütés 1.

Advent első vasárnapja van. Elkészítettem egy egyszerű asztali díszt, elhoztam a virágostól az ajtóra való kopogtatót.   Nem takarítással töltöttem a napot, pedig ráférne a lakásra. Vendégünk volt, intéznivalóimat rendeztem, főztem és   leteszteltem  a betervezett karácsonyi sütik közül az egyiket. Nagyon-nagyon régen kaptam a receptet egy nénitől, aki sajnos már nem él. Még egyszer sem sütöttem meg, de most eljött az ideje, karácsonyra ez lesz az egyik süti. Évekkel ezelőtt kóstoltam, de még emlékeztem az ízére. Nagyon egyszerű kis édesség, de éppen ilyenre van szükségem. A recept szerint sokáig friss marad. (Ez most nem derült ki nálunk, mert nem rég mentek el a vendégek és egy kis vég maradt, ami esetleg megéri még a reggelt.)




Hozzávalók:

3 tojás
5 ek liszt (kb. 6,5 dkg-nyi)
1 csapott kk. szódabikarbóna
2 ek napraforgó olaj
1 kk. őrölt fahéj
csipetnyi gyömbér
fél ek. kakaópor
fél kk. őrölt szegfűszeg
1 ek méz
7 dkg durvára darabolt dió
4+3 ek. cukor



Elkészítés:

A lisztet kimérem, belekeverem a szódabikarbónát, fahéjat, gyömbért, szegfűszeget, kakaóport. Felverem a tojásfehérjét 3 ek. cukorral. A tojás sárgákat kikavarom, beleteszem a mézet. 4 ek cukrot karamellá pirítok, méz sűrűségű legyen. A tojás sárgákhoz adom a lisztes keveréket, és beleöntöm a karamellt és a diót is. Az egészet összedolgozom. Sütőpapírral bélelt püspökkenyér formába öntöm, 170 fokra előmelegített sütőben sütöm. Kb. 10 perc sütés után leveszem a hőfokot kb. 150-160 fokra, így sütöm még 25-30 percig. Elzárom a sütőt és még 5 percig bent hagyom a sütit.


A pirított cukortól van egy jellegzetes íze a sütinek, ami gyerekkoromra emlékeztet. És egy érdekesség, ami lehet, hogy kivitelezési hiba:  találtunk evés közben grillázs darabokat, annak ellenére, hogy teljesen olvadt állapotban adtam a tésztához a karamellt. De nagyon izgalmassá tette a sütit. :)

2010. november 25., csütörtök

Zserbó

Nagyon régen nem sütöttem zserbót. De most vendégeknek valami olyan süti kellett, ami viszonylag masszív és el lehet készíteni akár előre is, illetve mindenki szereti. Mivel hétvégén törtem  nagyobb mennyiségű diót, így adta magát, hogy ez süljön. Ezer éve ezt a receptet használom,   anyukámtól örököltem. A fotó   a maradékról készült, esti fénynél, de azért látszik, hogy viszonylag vékony tészta sok töltelékkel. Ha valaki nem szereti a gazdag tölteléket, akkor maradhat a sok recept által ajánlott 25 dkg diónál. Egyébként a cukrot nem szoktam mérni, illetve a lekvárt sem, az érzésből, ízlés szerint adagolandó.



Hozzávalók

a lapokhoz:

35 dkg liszt
2 dkg élesztő
kb. 1,5 dl tej
5 dkg cukor+1 tk. az élesztő futtatásához
10 dkg zsír
1 tojás

a töltelékhez:

40 dkg darált dió
1 kis üveg lekvár (sárgabarackkal a legfinomabb, de más ízű is megfelel)
5-6 púpos ek. porcukor (kóstolás alapján változtatható a mennyiség, ki mennyire szereti édesen)

a mázhoz:

15 dkg étcsokoládé
3 ek étolaj


Elkészítés:
A meglangyosított tejbe beleteszem a cukrot és belemorzsolom az élesztőt, hagyom felfutni. A lisztbe szórom a cukrot, elmorzsolom a zsírral, beleütöm a tojást, elkeverem és összeállítom az élesztős tejjel. (Ha szükséges még pici tej adható hozzá.) Három darabra vágom, cipóvá formálom és addig hagyom pihenni, míg ledarálom a diót. A dióhoz keverem a porcukrot. A tésztából három kb. 30*35 cm-es, 3-4 mm-es lapot nyújtok. Az elsőt sütőpapíros tepsire teszem, lekenem lekvárral, megszórom a cukros dió felével, kanállal lelapogatom a tölteléket. Ráteszem a második kinyújtott lapot, szintén megkenem lekvárral, rászórom a maradék tölteléket, amit szintén lelapogatok kanállal, esetleg kézzel. A harmadik nyújtott lapot is ráteszem. Megszúrkálom villával, és langyos helyen kb. 1 órán át kelesztem. 180 fokos sütőben sütöm 25-30 percig. Ha kihűlt a süti, akkor az apróra tördelt csokihoz hozzáöntöm az olajat és mikróban összeolvasztom, egyneművé kavarom kanállal, ráöntöm a tészta tetejére, elsimítom és hagyom dermedni. Hosszúkás szeletekre vágom. Nekem kb. 40 szelet lett belőle.

2010. november 20., szombat

Meggyes, piskótás krémdesszert

A tegnapi babapiskótából készült ez a desszert. Meg kellett állapítanom, hogy sajnos nekem valahogy nem jön be a mascarpone. Már   halkan, többször konstatáltam magamnak, de egyre jobban megerősödik bennem ez a vélemény. Így tejszínnel, tejföllel együtt pedig   brutál zsíros a végeredmény. (A család férfi tagjai persze elégedettek, ja nah, nekik jól működik az epéjük. ) Mostmár mindegy, ez már így készült. Jobban preferálom a tejes, főzött krémeket, úgyhogy majd készítek egy olyan verziót ezzel a remek piskótával. Persze nem akarom elvenni senkinek a kedvét, és nem szólom le saját termékemet, ezt csak így zárójelben írtam.
Szóval: van egy bizonyos citromos álom névre hallgató krém, amit egy ismerősöm szokott készíteni, nekem is leírta a receptjét, vagy kétszer már nálunk is előfordult. Ez a meggyes verziója lehetne, csak ebbe belekerült a mascarpone. Volt felbontva rumos meggybefőtt, abból turmixoltam a krémhez, illetve néhány szemet besorakoztattam a két réteg közé. Szerintem ennek a házi piskótának picit több idő kell a puhuláshoz. Úgy gondolom előző este érdemes megejteni az összepakolást és másnap ebédre, biztos tökéletes lesz. A forma, amit használtam 20*30 cm-es. A fotón az első kockát örökítettem meg, ennél egyenletesebben oszlik el a krém beljebb, és szebben látszanak a piskóták.


Hozzávalók:

22 db babapiskóta (nálam saját készítésű)
25 dkg mascarpone
2 dl tejszín
1 doboz, azaz 175 g tejföl
30 dkg rumos meggybefőtt
2-3 ek porcukor
3 tk Dr. Oetker zselatin fix

Elkészítés:

11 db piskótát teszek a forma aljára, mindegyiket kettétörve. Meglocsolom a befőtt levével. A tejszínt felverem 2 tk. zselatin fix-szel. A mascarponét összedolgozom a tejföllel, teszek bele 1 tk. zselatin fixet, 2-3 ek porcukrot (kóstolni kell, egyéni ízlés függő). A meggy felét összeturmixolom péppé és hozzáadom a krémhez, majd óvatosan beleforgatom a krémbe a felvert, kemény tejszínt is. Az első réteg piskótát megkenem a krém felével, majd a maradék meggyszemekkel kirakom. A következő sor piskóta is rákerül szintén kettétörve, szintén meglocsolva némi meggylével. A tetejére rákenem a maradék krémet. Hideg helyre teszem tálalásig. Kockára vágva szervírozom.


2010. november 19., péntek

Töltött hústekercsek

Mekkora szerencse, hogy a "kolléganőknél" mindig van valami ihletet adó recept.  Ez a nap egy ilyen recept kölcsönzős nap.

Egy adag sertéskarajt vettem ki a fagyasztóból, hagytam, hogy olvadozzon, közben végeztem a dolgomat. Kicsit kiszaladtam az időből (rám esteledett), ezért már rántott szelethez (ami Gyermekem kedvence) nem volt hangulatom hozzáfogni. Viszont eszembe jutott, hogy nem túl régen láttam Duende-nél egy hústekercset, amihez kedvet kaptam. A hűtőben volt megbontva fetasajt, illetve maradt az előző bevásárlásról egy csomag szeletelt bacon. Így készült el az én verzióm. Kicsit sápadt a töltelék, a lilahagyma sem tudta élénkíteni, de nem akartam petrezselyemzölddel kivívni Gyermekem haragját, (pedig mutatósabbá tette volna a tekercset), így kimaradt belőle. Ízre viszont tökéletes lett. Kevés fehérbort öntöttem a hús alá a párolás kezdetén, illetve egy fél szárított erős paprikát is dobtam a párolólébe, nagyon jó ízt adott a húsnak mindkettő.

Hozzávalók:

80-90 dkg sertéskaraj (csont nélkül)
kb. 8 dkg fetasajt
7 szelet bacon
1 kisebb fej lilahagyma
bors
1-2 ek fehérbor
1 kisebb darab szárított csípős paprika
1 púpos ek. sertés zsír



Elkészítés:

A húst vastagabb szeletekre vágom (nekem 7 db-ot sikerült nyiszbálni belőle). Minden szeletet bevágok középen úgy, hogy szét tudjam hajtani, mint egy könyvet, és alaposan kiklopfolom őket. Sózom, borsozom. A sóval óvatosan kell bánni, mert a sajt is sós. A szalonna szeleteket kettévágom keresztbe és egymás mellé fektetem a kihajtott hús szeletre, morzsolok rá fetát, illetve szelek rá lilahagymát. A hús két szélét behajtom kb. fél cm-nyire és feltekerem. Spárgával betekerem és megkötöm. Mindegyik szelettel így teszek. Serpenyőben megforrósítom a zsírt és körbe megsütöm a hústekercseket, ha már megfelelő színt kaptak, akkor aláöntöm a bort és beledobom a szárított paprikát. Lefedve megpárolom, hagyom zsírjára sülni.  Ha puha a hús (kb. 20-25 perc alatt kész),  tányérra szedem, levágom róla a spárgát és ferdén felszeletelve tálalom.

Babapiskóta Flat-Cat módra

Olyan régen volt már nálunk valami réteges, piskótás, krémes dolog. Készülök a hétvégén valamit összehozni, ehhez a -régebben kinézett- babapiskóták kisültek. Flat-Catnél néztem ki, és nagyon örültem, hogy   ilyen ügyesen kikísérletezte. Igaz, a mennyiség nálam fele annyi lett,  (24 db) a formájuk sem tökéletes, de az enyémek. :) Fogom az ízesítést is variálni, illetve legközelebb már dupla adagot sütök. Köszönöm Flat-Cat! :)

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, 7-8 percig sütöttem légkeveréssel, majd levettem a hőfokot 80 fokra és még 5 percig sültek szintén légkeveréssel. A színén már látszik, egyébként, ha jó. Picit hűltek a sütőpapíros tepsin, és utána tortalapáttal le tudtam választani a papírról.

A receptet itt megtaláljátok, semmit nem módosítottam rajta.



2010. november 16., kedd

Tepertős, réteges tésztából

Friss tepertő állt a házhoz. Daráltam le belőle, mert nem fogjuk mindet megenni. De most nem akartam sem lekváros papucsot, sem omlós tepertős pogit készíteni, hanem ki akartam végre próbálni a tészta hajtogatást. Nem nagy dolog, csak idő kell hozzá és gyakorlás, illetve kitapasztalni, melyik hajtogatási mód eredményez szebb levelességet. Én Horváth Ilonától néztem ki a réteges tepertős pogit. Finom lett, de….. Nekem   zsíros a tészta,  pedig vettem le a zsiradék adagból, illetve változtattam picit rajta.  Legközelebb a tepertő adagot is csökkentem. Sőt, lehet, hogy más módon hajtogatok. Csak legyen ismét egy ráérős napom.



Közben lenne egy kérdésem: Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy meglévő font készletekhez, honnan tudnék (természetesen ingyen :)) letölteni magyar ékezetes magánhangzókat? Van egy jó pár fajta készletem lementve, vannak kedvenceim köztük, de alig tudom őket használni, mert hiányzik az ő, ú, ű stb. Ti hogyan oldjátok meg ezt a problémát? Örülnék néhány hasznos tippnek, mert jóval több időm megy el a feliratozással, mint kellene, mert előtte ki kell bogarásznom, hogy melyik tartalmaz megfelelő betűt. És azok éppen nem tetszenek, amik tartalmaznak hosszú ékezeteseket. :(






Elkészítés:
A tepertőt ledarálom húsdarálón, de előtte levágom róla a bőrét. 1 dl langyos tejben 1 kávéskanál cukorral felfuttatom az élesztőt. A lisztbe szórom a sót és elkeverem, majd elmorzsolom benne a zsírt. Hozzáöntöm a felfutott élesztőt, a tejfölt, fehérbort és a tejet. A kenyérsütővel megdagasztatom. (A recept nem írja a tej mennyiséget, illetve úgy írja "a szükséges mennyiségű tejjel", ezért én fél dl-nyi adagokban adtam a tésztához, nem tudtam, mennyit vesz fel ez a liszt. Végül összesen a futtatáshoz és a dagasztáshoz kb. 2,1 dl-nyit használtam.)

Miután összedolgozta a gép a tésztát, -ami puha, zsíros és jó nyújtható tészta lett-, lisztezett felületen kinyújtom, viszonylag vékonyra, nekem 40*50 cm-es téglalappá sikerült. Rákenem egyenletesen, kézzel a darált tepertőt, és felcsavarom, mint a bejglit. Picit ellapítom a tekercset nyújtófával és balról-jobbra áthajtom a tésztát, mintha becsuknék egy könyvet. Egy tálban teszem fél órára pihenni, langyos helyen, letakarva várakozik.
Ha letelt az idő, kiveszem a tálból a tésztát, újból kinyújtom és feltekerem, ellapítom a nyújtófával és áthajtom balról-jobbra. Majd megint félóra pihi. Az idő leteltével még egyszer megismétlem ezt a munkafázist. Ha ismét eltelt a félóra, kinyújtom kb. 1-1,5 cm vastagra a tésztát és kettévágom. Az egyik adagból készülnek a kiflik, a másikból a kockák. A kiflikhez felvágom téglalapra a tésztát, majd minden téglalapot átlósan kettévágok. A háromszögeket felcsavarom kifli formájúra, sütőpapíros tepsire rakom és kb. 15 percig még hagyom pihenni őket. Közben előmelegítem a sütőt 220 fokosra. A tojássárgát kikavarom 2-3 csepp tejjel, lekenem vele a kifliket és megszórom köménymaggal, illetve szezámmaggal, majd bedugom a sütőbe őket.. A hőfokot kb. 5 perc után visszaveszem 200 fokra, hagyom sülni kb. 20 percig.

A tészta másik felét berácsozom késsel, és feldarabolom kockákra kb. 5,5*5,5 cm-esekre. Mindegyiknek lekenem a tetejét tojással, valamelyikre frissen őrlök borsot, sózom, vagy megszórom köménnyel, szezámmaggal. Ugyanúgy sütöm, mint a kifliket.

12 db kiflim és 17 db kockám lett ebből az adagból.


Jéé, most látom tavaly is november 16-án sütöttem tepertősséget, micsoda véletlen!!

2010. november 15., hétfő

Hűűűha!!




Jártatok már ma a http://karacsony.kifoztuk.hu/ oldalon?
Érdemes benézni, mert nagyon szép számokat lehet látni ott. A felajánlott összeg: 1.125.021.-Ft , a beérkezett összeg: 801.210.-Ft.

És nem csak a számok szépek, hanem a kiadvány is, amit adományozás után le lehet tölteni a fenti oldalról. Honnan tudom, hogy szép az elektronikus újság? Én már láttam, letöltöttem,  olvastam, és szerintem fogok is idővel készíteni belőle ezt-azt. :)

Aki még nem tudta letölteni, de szívesen tenné, és van lehetősége adományozni, kérem tegye meg! Akármilyen kis összegnek is örülni fog(unk)nak! Ki-ki a lehetősége szerint adakozzon, hogy boldogabbá tegyük sok-sok kisgyermek karácsonyát!

2010. november 12., péntek

Sárgarépa utoljára (egyelőre)

Milyen gyakran fordulhat elő egy háziasszonnyal, (aki 7 napból minimum 6-ot a konyhában tölt) hogy olyan asztalhoz ülhet le, amelyen gőzölög a kész étel, -de nem ő főzte- és csak el kell fogyasztania? Akkor van rá esélye, ha meghívja az anyósa vagy anyukája vendégségbe…Vagy ha munkavacsorán vesz részt. Netalán anyák napján vagy házassági évfordulón elviszik egy étterembe... Esetleg, ha elmegy a család nyaralni....  Nem sírni akarok és mártírrá kikiáltani magam, és sorstársaimat,  csak kellett valami felvezető szöveg... :) 
Egyébként eszembe jutott erről a répasalátáról egy nyaralás, amikor all inclusive ellátásban volt részünk, és irtóra bírtam, hogy rengeteg étel volt, nem győztem válogatni. Az volt ám az élet!!!! (Hetente egyszer el tudnám viselni a svédasztalos kosztolást.) Mindenből csak egy kicsit szedtem és mindenféle finomat megkóstoltam. Ott ettem egy nagyon finom répasalátát… Nem volt abban semmi különleges, egyszerűen meg volt párolva, fűszerezve és meglocsolva olivaolajjal. Ez az én változatom már egy továbbgondolása, a krémfehérsajt plusz adalék hozzá. Nagyon finom csak simán pirított bagettel is, főleg a fűszeres vaj része. A fokhagyma és rozmaring pedig… Tudjátok, imádom!!! Nyúllal nagyon jó párosítás, de bármilyen sülthöz kiváló.


(Nem mondom, hogy a fotó figyelemfelkeltő, de sajnos nem tudok már este csodákat művelni, úgyhogy ilyen egyszerűen tudom  az ételt  bemutatni. Remélem, azért lesz, akinek felkelti az érdeklődését!)





Hozzávalók:

40 dkg sárgarépa
3-5 dkg vaj
3 gerezd fokhagyma
1 kis ág rozmaring
ízlést szerint krémfehérsajt vagy fetasajt, nálam kb. 5-8 dkg
fél kávéskanál cukor
Elkészítés:
A répát meghámozom, megmosom és vékony karikákra vágom. A vajat megolvasztom egy lábasban, kislángon, rádobom a répakarikákat, megszórom cukorral, sóval és elkezdem párolni. Felöntöm pici vízzel, a meghámozott és feldarabolt fokhagymát is hozzáadom. Az aprított rozmaringot is rászórom és készre párolom. (Én kuktában készítettem, kb. 8-10 perc alatt kész van.)
Ha puha a répa, egy tálra borítom és meglocsolom az alatta képződött szósszal, rámorzsolom a sajtot és már ehető is. Langyosan nagyon finom. 


A répacsokor kép innen.

2010. november 7., vasárnap

Kalácsrozetta

A legkisebb tepsim  mérete 22*27 cm. Ha csak hármónknak akarok valamilyen csigát sütni, akkor ez is nagy hozzá, mert a csiga úgy finom, ha összekel sülés közben. Tehát félig üres tepsit égetni a sütőben nem túl praktikus. Kb. 10 éve, egy nagyon régi Tina-ban láttam azt az ötletet, hogy rozettaként, kapcsos tortaformában sül ki a tekercs. Éppen a mi adagunk egy ebédre, valamilyen leveshez, a hét tekercs.  Most egy mákos, meggyes változat készült, bevált kalács tésztával.



Hozzávalók:

25 dkg rétesliszt
1 tojás
1 ek. olaj
1 dkg élesztő
1,2 dl tej
2 dkg cukor
1 kk. só

20 dkg magozott meggy (nálam rumos meggybefőtt)
5 dkg darált mák
1 ek. porcukor
kenéshez pici vaj


Elkészítés:

A lisztbe szórom a sót, cukrot és összekeverem.  Langyos tejbe morzsolom az élesztőt és addig keverem,
míg teljesen el nem keveredik. Hozzáöntöm a liszthez, beleteszem az olajat és a tojássárgáját is. A kenyérsütőgéppel megdagasztatom és hagyom duplájára kelni. Míg kel a tészta, a meggybefőttet lecsurgatom a levétől egy szűrőben. A darált mákot összekeverem a porcukorral. Közvetlenül, mielőtt kinyújtom a tésztát, felverem a kimaradt tojásfehérjét kemény habbá. A megkelt tésztát lisztezett felületen kinyújtom kb. 26*36 cm-es téglalappá. Megkenem felvert tojáshabbal, megszórom mákkal, elosztom rajta egyenletesen a meggyet és feltekerem. A rudat feldarabolom, 7 csigát kapok, amelyeket vágott felületükkel felfelé beleteszek a formába, úgy, hogy körbe 6-ot teszek, egyet pedig középre. A forma nálam 23 cm-es, amit kibélelek sütőpapírral. Hagyom a formában pihenni még kb. 20-25 percet. 180 fokos, előmelegített sütőben sütöm. Kb. 35 perc szükséges a süléshez. Kb. félidőben megkenem a csigákat olvasztott vajjal. Ha esetleg nagyon sülne a teteje, tehető rá sütőpapír. Ha megsült, rácson hűtöm. Nagyon finom puha a tésztája, a rumos meggy pedig különlegesen jó ízt adott hozzá.


2010. november 6., szombat

Vadas mártás nálam

A múlt hétvégén répa szüret volt nálunk. Azon agyaltam folyamatosan, hogy milyen formában fogjuk elfogyasztani a termést. Készítettem egy levest belőle, ami nagyon finom volt és mindannyiunknak ízlett. Duende-nél járva megláttam a vadast, a látvány adott egy ötletet, mégpedig, miért ne ehetnénk máshoz is vadas vagy valami hasonló mártást. Az enyém csak hasonló a vadashoz, mert nem minden van benne, ami a klasszikus vadashoz kell, illetve nem pácolódtak a zöldségek, és még csontlevet sem kaptak, csak simán vízben pároltam meg őket. De nagyon finom lett és ha minimálisat is, de csökkent a raktárkészlet.
A fiúk még nem lázadtak fel az ismétlődő ízekért, de a fejemben lévő saláta, ami hamarosan el is készül, lehet, hogy kiveri náluk a biztosítékot. :) Ugyanis szintén répás...


 



Hozzávalók:

1 nagy  sárgarépa
1 nagyobb petrezselyem
1 nagyobb zeller negyede
1 kisebb fej vöröshagyma
fél   ek. liszt
2 ek. tejföl
1 kisebb teáskanálnyi mustár
ízlés szerint frissen facsart citromlé
fehérbors
2 babérlevél
kb. 2 dl víz (ha van csontlé, az még jobb)
pici zsiradék (vaj, zsír, olaj)



Elkészítés:

A meghámozott, megmosott zöldségeket (hagymát, répát, gyökeret, zellert) lereszelem (almareszelőn), zsiradékon előpárolom. Sózom, borsozom, felöntöm kb. 2 dl vízzel. (Annyi legyen, hogy ellepje a folyadék a hozzávalókat.) Adok hozzá babérlevelet és puhára főzöm a zöldségeket. Rúdmixerrel pürésítem, de előtte kidobom belőle a babérlevelet. Közben a lisztet elkeverem tejföllel, mustárral és hozzáadom a zöldségpüréhez, folyamatosan keverem, kis lángon, habverővel és felrottyantom. A végén ízesítem citromlével.
Nos, ez ennyi.  Nyilván mindenki saját szájíze szerint adagolhatja a fűszer mennyiségeket, ki mennyire szereti a borsot, mustárt, vagy citromot.
Szerintem bármilyen egyszerű, párolt vagy főtt húshoz nagyon finom. Mi húsgombóchoz ettük, héjában főtt krumplival, mártogatva, tunkolva.
Azt hiszem a Horváth Ilonás változat karamellizált cukrot is ad hozzá, gondolkodtam rajta én is, de aztán mégis kihagytam.

2010. november 3., szerda

Jobb, mint a semmi...



Tudom, hogy nem találtam fel a spanyolviaszt, de azért felteszem ötletadónak. Nem terveztem, hogy sütök, de Gyermekem sündörgött a konyhában, láttam, hogy valamit enne. Annyi enerigám még maradt, hogy egy adag muffint elkészítsek. Megfordítottam a klasszikus sárga tészta+étcsoki párost, kakaós tészta+fehér csoki duóra. Én nem nagyon vagyok a fehér csokiért, nekem édes. Úgyhogy érdemes lejjebb venni az alap cukor adagot, 12,5 dkg helyett szerintem elég 8-10 dkg is. Bár, ha valaki bírja a tömény édest.....


Hozzávalók:
22 dkg liszt
1 púpos ek. kakaópor 
2 és fél tk sütőpor
fél tk. szódabikarbóna
10 dkg fehér csoki

1 tojás
8-12,5 dkg cukor (ki mennyire bírja az édeset)
0,8 dl étolaj
másfél doboz natúr joghurt (150 g-osból)

Elkészítés:
Összekeverem a szárazanyagokat (liszt, szódabikarbóna, sütőpor és apróra darabolt csoki). A tojást villával felverem, mehet bele a cukor,  olaj és a joghurt.  Szárazanyaghoz adom a nedves keveréket és elkeverem lazán. Nem kell kidolgozni!!! Tudjuk, hogy muffin sütés egyik alapszabálya a laza keverés. Akkor lesz jó az állaga. A sütőformát kibélelem papírral és fagyikanállal beleadagolom a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben sütöm 20-25 percig.

Ha kerül a tészta tetejére csoki darabka, szépen megsül. (Lásd fotó.)

2010. november 1., hétfő

Húsleves helyett

Reggel még azt hittem, hogy a dnk-s kenyeret fogom posztolni, de másképp alakult. A történet ott kezdődik, hogy kivettem egy egészben eltett csirkét a fagyasztóból, amihez hozzá volt csomagolva az aprólék és belsőség is. A csirkéből egy tepsis finomság készült, de mi készíthető az aprólékból már megint?! Húsleves nemrég volt, egyébként is kifogyott a levestészta tartalékom, reszelt tészta  vagy grízgaluska gyártásához pedig nem volt kedvem. Gondoltam felteszem főni a húst, majd menet közben jön valami mentőötlet. Jött is.... A férjem éppen a kertben szedte fel a sárgarépát és a petrezselymet és kimentem megnézni, hogy milyen lett a termés. (Nem vagyok elégedett, hiába a trágyázás, nagyon sokadosztályú zöldségeim lettek. Egyébként anyukámtól is kaptam hétközben egy nagy zacskó répát, csak az övé klasszisokkal jobb.) Tehát a figyelmem a zöldségekre irányult. Két jó nagy répát és két méretes petrezselymet, illetve két krumplit megpucoltam és kis szeletekre vágva hozzáadtam a leveshez. Ekkor dőlt el, hogy krémleves lesz ebédre. Ilyen már szerepel a blogon, mint utólag beugrott. Most viszont a feltéthez megsütöttem két-két szál répát, petrezselymet, rozmaringgal, fokhagymával. Hihetetlen, hogy ilyen egyszerű, alap hozzávalókból milyen isteni finom ételt lehet készíteni. Mielőtt bekanalaztam a levest, vágtam rá szárított csípős paprikát, hagytam, hogy kicsit kioldódjon az ereje, nagyon feldobta az ízét.




Hozzávalók:
1 adag csirkeaprólék+belsőség
2 nagy méretű sárgarépa
2 nagyobb petrezselyem gyökér
2 közepes krumpli
bors
1 ek. liszt
3 púpos ek. tejföl

a feltéthez:
2 sárgarépa
1 petrezselyem gyökér
4 gerezd fokhagyma
1 nagyobb ág rozmaring
1 löttyintésnyi olivaolaj

Elkészítés:
A megmosott húst vízben felteszem főni, ha felforrt lehabozom, majd sózom. Ha már majdnem megfőtt a húst, akkor a tisztított, megmosott, aprított zöldségeket is hozzáteszem. Készre főzöm. A húsokat kiszedem egy tányérra.  Rúdmixerrel pürésítem a levest. 1 ek. lisztet kikavarok csomómentesre tejföllel, higítom a forró levessel és behabarom, borsozom.

A feltéthez, míg fő a leves, meghámozom és megmosom a zöldségeket, fél ujjnyi csíkokra vágom. Egy sütőtálba teszem őket, enyhén sózom, meglocsolom olivaolajjal és öntök alá egy kis vizet. (Utólag jutott eszembe, hogy egy kis fehérbor is kitűnő lett volna hozzá.) A fokhagymát megpucolom és feldarabolom, a rozmaringot felaprítom és mindezt rászórom a zöldségekre, lefóliázom és bedugom a sütőbe. Én sütöttem a húst, tehát jó forró volt, kb. 200 fokos. Félig kész állapotig rajta hagyom az alufóliát, utána leveszem és úgy sütöm készre. 




2010. október 29., péntek

Tök (jó)pofák


A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt, kivájt, vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt Halloween-kor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.

Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban. Több helyen partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

(Mindez innen)


Egy régi újságból néztem ki ezeket a sütiket, de vártam a sütéssel az aktualitásáig. Első próbálkozásom, fogom még tökéletesíteni. Az íze isteni a narancsos beütéstől, de nagyon törékeny a tészta, szerintem változtatni kell az arányokon, kevesebb vajjal kellene készíteni. Talán a 3:2:1 arányt kell majd kipróbálni, vagy valamelyik bevált omlós tészta receptemet. A krém viszont nagyon finom. Majdnem, hogy tökéletes. Persze minden ízlés kérdése. Egyébként ugyanezt a receptet egész véletlenül megláttam a Goodfood-on is. Melyik az eredeti nem tudom, de egyik sem jelöl meg forrást.

Halloween estéig még van idő kipróbálni, szerintem a gyerekek örülnének a sütögetésnek.




Hozzávalók:
14 dkg vaj
18 dkg liszt
5 dkg cukor
1 narancs héja

5 dkg cukor
1 ek narancslé

10 dkg mascarpone
3 dkg étcsoki
1 ek méz

Elkészítés:
A lisztbe szórom a cukrot, hozzáadom az -alaposan megmosott- narancs lereszelt héját. Hozzáteszem a kis kockákra darabolt vajat és gyorsan összegyúrom. 1 órára hideg helyre teszem.

A csokit megolvasztom, hozzákeverem a mascarponéhoz és teszek bele 1 ek mézet, kikavarom kanállal. Félreteszem felhasználásig.

Az 5 dkg cukrot 1 ek frissen facsart narancslével kikavarom.

A tésztát kiveszem a hűtőből, lisztezett felületen kinyújtom kb. 3 milliméter vastagságúra. 8 cm átmérőjű köröket szaggatok ki belőle. (Nekem 22 db-ot sikerült, úgy, hogy a leeső tészta darabokat újra összegyúrtam.)

A körök felét hagyom békén, a másik felét, azaz 11 db-ot megformázok töknek. Késsel vágok rá szemet, orrot, szájat és hosszában rajzolok rá csíkokat. A tök csummát egy kis darab tészta odaragasztásával alakítom ki. Sütőpapíros tepsire rakom a tésztát, majd a tökpofákat lekenem a narancsos mázzal. 180 fokon sütöm, kb. 8-10 percig. Óvatosan veszem ki a tepsiből, egy süteményes lapáttal alányúlva, mert nagyon törékenyek, főleg melegen. Ha kihűltek a lapocskák, összeragasztok krémmel egy sima kört egy tökpofával. 11 db süti lesz ebből az adagból (összeragasztott mennyiség).



 Elég félelmetesek?

Recept: Magyar konyha/2005.

2010. október 27., szerda

Töltött dagadó

Én és a dagadó nem vagyunk túl jóban. Enni szeretem, csak tölteni nem. Olyan macerás!(Vagy én vagyok béna.) Főleg, ha nekem kell felszúrni is, mint ezt a példányt. Az üzletben, ahol vettem, nem a hentes szolgált ki, a hölgyet pedig hiába kértem volna meg erre a műveletre, kb. annyira profi mint én. Végül is megküzdöttem vele, egyik oldalát megvarrtam,   mert úgy láttam jónak, viszont kirepedt a másik oldalon. Pedig nem tömtem túl... A töltelékkel kapcsolatban nincsenek nagy lehetőségeim, ugyanis a cél az, hogy elfogyjon, nem pedig az, hogy brillírozzak valami újítással. Én szívesen bevállalnék valami különlegességet, de akkor ehetném az egészet egyedül. A fiúk inkább hagyományosabb tölteléknek örülnek. Úgyhogy csirkemájra esett a választásom, kicsit feldobva zsályával. Na hála istennek ettek belőle! Nem sütőben sütöttem, hanem lábasban fent a gázon. Van egy ovális edényem, szeretem ilyesmire használni. Le tudom fedni és olyan jól elférnek benne a sültek. Egyébként kicsit megszabtam a dagadót, az elejét levágtam, -mert nem volt túl formás-, azt felszeleteltem, és megsütöttem, mint szoktam disznótorkor, pecsenyének.
Végül is elégedett voltam az eredménnyel a kis szépséghiba ellenére is. A maradékot hidegen ettük meg, úgyis nagyon finom volt.



Hozzávalók:
egy közepes méretű dagadó (kb. 70-80 dkg-os)
15-18 dkg csirkemáj
1 nagyobb szelet kenyér
kb. 1 ek zsemlemorzsa
1 tojás
6 db nagyobb zsályalevél
bors
fél lilahagyma
pici zsír (kb. 1 ek)

Elkészítés:
A dagadót megmosom és felszúrom. Késsel kezdem meg az elején, egy vízszintes bemetszéssel, utána  kézzel fejtegetem a húst, óvatosan, hogy ki ne szakítsam sehol. Ha ez a művelet megtörtént, bedörzsölöm sóval, kívül, belül, mértékkel. A májat apróbb darabokra vágom, adok hozzá borsot, sót, az aprított hagymát is beleteszem. Felaprítom a zsályaleveleket és hozzászórom a töltelékhez. Legvégén megy bele a beáztatott, kinyomkodott kenyér, majd a zsemlemorzsa. Beleütöm a tojást és összedolgozom. Beletöltöm a húsba. Megvarrom az oldalát, ha úgy tűnik, hogy vékony. Az elejét, ahol töltöttem, megtűzöm fogpiszkálóval. Az edényt felforrósítom. beleteszem a zsírt, ami azonnal elolvad és átmelegszik a forró edénytől, majd beleteszem a húst. Először az egyik oldalát sütöm, majd félidőben megfordítom. A sütés fedő alatt történik, csak a legvégén veszem le, ha még szükséges, hogy kapjon egy kis színt.
Kissé érdemes a húst hagyni hűlni, mert szebben szeletelhető.

2010. október 26., kedd

Itt van, itt van...




Elkészült egy gyönyörű elektronikus kiadvány, ami a Kifőztük karácsonyi különszáma. Már írtam róla, illetve  az oldalsávban két logó is utalt arra, hogy valami készülődik.
Itt megnézhető a kiadvány minta példánya, átlapozható. Remélem sokótoknak tetszeni fog, én már megnéztem, csodaszép! Ezúton is mégegyszer gratulálok a kezdeményezőknek (Szepyke és társai, a Kifőztük csapata)  a kivitelezőknek  és a résztvevő bloggereknek!!! Nem kis munka van benne! De tudom, hogy megérte!
Kérek mindenkit, hogy vigye a hírt, illetve támogassa az ügyet! Kis segítség is segítség!!! Nagyon sok örömet és mosolyt kaphatunk cserébe a támogatásokért, adományokért!

Az adományozás itt tehető meg.

Köszönöm, köszönjük!

2010. október 23., szombat

Megint gombóc

Tegnap megfőztem egy egész csirkét levesnek. Tudtam, hogy nem fog elfogyni az összes főtt hús, nem bántam, mert tervem volt a maradékkal. Viszont a leves nagyon finom lett így, hogy minden résznek belefőtt az íze. De nem húslevesként végezte, hanem kapott egy kis tejfölös habarást, babérlevelet és egyéb ízesítőket. Tulajdonképpen egy becsinált leves lett belőle. A két egész combot, két mellet és fél farát kicsontoztam, ledaráltam, abból készültek a currys golyócskák. Volt itthon egy zacskó salátamix, készítettem egy csípős szószt, sütöttem pitát. Ezt ettük ma.



Currys csirkegombócok:

Hozzávalók:
40 dkg főtt csirkehús (csontozott súly)
2 kk. currypor
1 tk mustár
őrölt kömény ízlés szerint
frissen őrölt bors ízlés szerint
2 tojás
1 szelet kenyér (tejben vagy vízben megáztatva és kinyomkodva)
fél lilahagyma

sütéshez zsiradék

Elkészítés:
A lebőrözött, kicsontozott húst ledarálom, fűszerezem, sózom. Hozzáadom a mustárt, a megáztatott és kinyomkodott kenyeret, az apróra reszelt hagymát és a tojást, majd összegyúrom.
16 db gombócot formázok belőle és megsütöm forró zsiradékban.

Felhasználása sokoldalú lehet, nálunk pitában végezte, de bármilyen körettel finom.

2010. október 22., péntek

Egy tál gombóc

Anyukámtól tanultam főzni, és Horváth Ilonától. Amikor megvettem első lakásomat, és saját háztartásom lett, még nem volt mobiltelefonom. Egyáltalán nem volt telefonom. Ha valamit nem tudtam a főzéssel kapcsolatban, nem volt lehetőségem telefonos segítséget kérni, így maradt a szakirodalom, konkrétabban H.I. receptes könyve. Anyukámtól kaptam a szakácskönyvet, eléggé romos állapotban van már, sokszor elővettem és még ma is előveszem. A hátlapja már leesett, a lapjai széthullottak, de nem válok meg tőle. Nem főztem még végig a teljes tartalmát, de nagyon sok mindent abból készítettem és készítek. Mint pl. a szilvásgombócot is. Nálunk a gombóc nem gyakori étel. Elég időigényes elkészíteni, el lehet vele babrálni, viszont a fiúk nem laknak jól vele, úgyhogy valami tartalmas leves mindig kell elé.
Ma volt időm, rászántam magam és hozzáfogtam gombócolni. Közben beugrott a barátnőm, akit megkínáltam vele, (bár szabadkozott, hogy nem kér). Teljesen el volt ájulva, hogy milyen finom, mennyire pillekönnyű a tésztája. Tényleg nagyon fincsi lett, a házi szilvalekvár is fokozta az ízélményt!
Az eredeti recepthez képest annyi az én változtatásom, hogy fele-fele arányban használok rétes és finom lisztet.




Hozzávalók:
1 kg krumpli (bruttó súly)
12,5 dkg rétesliszt
12,5 dkg finomliszt
1 tojás
3 dkg zsír

tölteléknek: 
kemény, házi szilvalekvár

forgatáshoz:
zsemlemorzsa
 fahéj ízlés szerint
cukor ízlés szerint
zsír

Elkészítés:
Az alaposan megmosott krumplit héjában megfőzöm. Én kuktában szoktam, hamarabb elkészül. A megfőtt krumplit kihűtöm, meghámozom, majd áttöröm. Hozzáadom a sót, zsírt, lisztet és összegyúrom a tojással. Lisztezett felületen kinyújtom fél cm vastagságúra, téglalap alakúra szabom (tehát levágom a nyújtás eredményeként  kapott szabálytalan széleket, abból nudli lesz) és feldarabolom. 6*4, azaz 24 db négyzetet vágok. Mindegyik négyzet közepébe teszek egy púpos teáskanál szilvalekvárt, a négy sarkát középen összefogom és gombóccá formálom. Közben vizet teszek fel egy lábasban forrni, sót szórok bele, majd két adagban kifőzöm a gombócokat. Ha feljönnek a víz tetejére, még hagyom őket a vízben pár percig, majd szűrő kanállal kiszedem. Közben megpirítom a zsemlemorzsát zsírban, hagyom langyosra hűlni. Megszórom  cukorral és fahéjjal, és a megfőtt gombócokat megforgatom benne.
A maradék tésztát  összegyúrom, egy nagy kígyóvá formálom, ujjnyi széles darabokra vágom és nudlikká sodrom. Ugyanúgy kifőzöm, mint a gombócokat, szintén zsemlemorzsában átforgatom.


2010. október 19., kedd

Jön, jön, jön....


Kedves Betérő, Nézelődő, Olvasó!

Tegnap óta látható a jobb oldali sávban egy karácsonyi logó. Ha rákattintasz, eljutsz egy oldalra, ahol bővebben olvashatsz, arról a nemes kezdeményezésről, amiben én is részt veszek 114 másik bloggerrel.

Hamarosan megjelenik egy elektronikus karácsonyi kiadvány, ami segítő szándékkal, adománygyűjtési céllal jött létre.

Kérlek, kísérd figyelemmel e kezdeményezés további mozzanatait és ha van lehetőséged (bármilyen csekély összegel is) támogasd az ügyet!
Részletekért látogasd az alábbi oldalt, de bárhol folyamatosan olvashatsz majd információt, ahol a karácsonyfát megtalálod! :)

Köszönöm!


2010. október 16., szombat

Egy nagy kedvenc

Ha egy recept tartalmazza azt a mondatot, hogy süss négy lapot, akkor meggondolom, hogy hozzáfogjak-e az elkészítéséhez. Nem azért, mert béna és gyakorlatlan vagyok, hanem, mert nem mindig tudok órákat szakítani az ilyen időigényes sütire. De!!! Van egy nagy kedvencünk, amire szánok néha időt. Ez egy karamellás-kávés szelet. Anyósom viszont sűrűn szokta készíteni, abból kapunk mindig mi is. Örölünk is rendesen!!
Gyakorlatlanok csak akkor fogjanak hozzá, ha nagy erényük a türelem és kitartás!
Egyébként nem ördöngősség elkészíteni, csak tényleg kellő mennyiségű szabadidő és állóképesség szükséges hozzá. :)
A lapok megtöltése után kell még egy éjszaka, hogy lepuhuljon a tészta, szeletelhető és fogyasztható legyen.


Hozzávalók:
a lapokhoz:

50 dkg liszt
fél kk. szódabikarbóna
8 dkg zsír
8 dkg cukor
22 dkg tejföl
1 tojás
csipet só

krémhez:
9 dl tej
10 dkg liszt
 25 dkg cukor
2 dl erős fekete kávé
15 dkg vaj
4 ek porcukor

csokimázhoz:
10 dkg étcsoki
3 ek. étolaj

Elkészítés:
Egy lábasban megpirítom a 25  dkg  cukrot, felöntöm a kávéval és 2 dl tejjel. Kis lángon kavargatom, míg a cukor teljesen elolvad benne. (Nem kell megijedni, mikor a folyadék rákerül a karamellre, az azonnal megkeményedik, de, ahogy melegszik a tejes-kávé, szépen felolvad, csak türelem...) A maradék tejben csomómentesre elkavarom a lisztet és a karamelles folyadékhoz adagolom, folyamatosan kevergetve habverővel, egészen addig, míg egy kb. tejbegríz állagú krémet kapok. Hagyom hűlni. A vajat habosra keverem a porcukorral, majd hozzáadom a teljesen meghűlt karamelles krémhez, félreteszem felhasználásig hideg helyre.
A lisztbe szórom a cukrot, sót, szódabikarbónát és elmorzsolom a zsírral, beleütöm a tojást, összegyúrom a tejföllel. Viszonylag masszív tésztát kapok, amit négy részre vágok és egyenként lisztezett felületen kinyújtok kb. 25*35 cm-es lapokká. (Vékony lapok lesznek.) Tepsi hátuljára teszek sütőpapírt, arra helyezem a lapot, megszúrkálom helyenként villával, hogy sülés közben ne hólyagosodjon fel. 180 fokos sütőben sütöm, kb. 10 percig. Sülés után óvatosan bánok vele, mert kemény és törékeny. Mind a négy lappal így járok el.
A három részre osztott krémmel megkenem egyenletesen a lapokat. A tetejét csokimázzal vonom be.
Így készül: A csokit egy csészébe tördelem, hozzáadok 3 ek. napraforgó olajat és mikróban összeolvasztom,  simára keverem. Azonnal ráborítom a lapra, egyenletesre simítom.

Egy éjszaka szükséges, hogy lepuhuljanak a lapok és szépen lehessen szeletelni. Én hosszúkásra szoktam vágni, mama háromszögre.

2010. október 14., csütörtök

Kacsasült


Az ősz jellemző jószágja nálunk a kacsa. Ilyenkor nőnek be és lehet levágni őket. (Ez nem jelenti azt, hogy télen nem eszünk  kacsát, de igen. Hiszen a fagyasztóba is kerül belőle.) Biztosan mindenkinek megvan a maga receptje -kacsasült vonatkozásában-, amire esküszik. Sülhet bárhogy, mi nagyon szeretjük. Most egy zöldfűszeres változat készült, kedvenc fokhagyma-rozmaring párosításommal, plusz kakukkfűvel. Bónusz az ízesített kacsazsír....

(Remélem télen is ehetek rozmaringos ételeket, ugyanis megpróbálom átteleltetni bent a lakásban a rozmaringot. Nem tudom fog-e nőni, vagy csak vegetál... Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?)



 4-5 összetört, duci gerezd  fokhagymát,  2-3 ág aprított kakukkfüvet, 2 ág aprított rozmaringot, sót összekutyulok kb. 2 ek. olvasztott kacsazsírral , mindezt rákenem a megmosott, szárazra törölt húsra. Pici vizet is öntök a sütőtálba, s lefedem alufóliával.  Forró sütőben sütöm a combokat 200 fokon, időnként meg-megforgatva. Ha  puha a hús és  mind a két oldala szép, piros színűre sült, akkor késznek nyilvánítom.


Van kedvenc kacsás receptetek?

2010. október 12., kedd

Tojás nélküli pogácsa

Az élesztős pogácsán kívül szoktam sütni sütőporos pogácsát is, most pedig kipróbáltam a szódabikarbónásat. Természetesen teljesen más, mint a kelt testvére, de ez is finom. Olyankor készül a nem kelesztős változat, mikor kevesebb időm van és gyorsabban akarok végtermékhez jutni. Ennek a verziónak még az az érdekessége, hogy nincs benne tojás, és kacsazsírral készült. Omlós jellegű sósság. Nekem 34 db lett ebből az adagból, úgy, hogy a leeső tésztát újból összegyúrom és újból szaggatom.



Hozzávalók:
30 dkg liszt
10 dkg kacsazsír
1 tk. só
két csipetnyi cukor
1 csapott  kk. szódabikarbóna
1,5 dl tejföl

szóráshoz köménymag, szezámmag
kenéshez pici tejföl


Elkészítés:
A lisztbe szórom a szódabikarbónát, cukrot, sót  és elmorzsolom a kacsazsírral. A tejfölt is hozzáadva összegyúrom a tésztát, kidolgozom és egy tálban,  a konyhapulton 15 percig pihentetem. Lisztezett felületen átgyúrom és kb. 1 cm vastagságúra nyújtom. Becsíkozom késsel a tetejét és kiszaggatom a pogácsákat. (4 cm-es kiszúrót használtam.) Sütőpapírral kibélelt tepsibe rakom a pogikat és tejföllel lekenem őket, megszórom szezámmaggal, köménymaggal. 180 fokos sütőben sütöm, kb. 20-25 percig.


Eredeti recept: Nagyanyáink sütötték

2010. október 10., vasárnap

Kedvenc őszi salátám

Ez az egyik kedvenc őszi salátám. Évek óta terítéken van nálunk.  A barátnőimnek is ízlik, ha jönnek vendégségbe hozzánk, szoktam nekik készíteni. Természetesen sülttel együtt kínálom. (Kacsával, libával nagyon jó!!)
A zöld hozzávaló bármiféle lehet, most én madársalátával alapoztam meg, de választható,  ami éppen kapható. Valamilyen mix vagy egyszerű jégsaláta is. Úgy lenne igazán klassz, ha az összes hozzávaló saját termés lenne, de csak a dió a mienk, a többi boltból származik.
Nagyon szép és finom szőlőt kaptam, a körtével is nagyon elégedett vagyok, mert nem kemény és íztelen.
A rákerülő öntet sem bonyolult, egy kis olivaolaj és balzsam ecet keveréke, némi sóval. Pillanatok alatt összedobható, szemnek, szájnak kellemes a végeredmény.




A salátát megmosom, megszárítom és egy üveg tálba teszem. A szőlőt is megmosom, leszemezem. A diót durvára vágom. A körtét szintén megmosom, kettévágom, kimetszem a magházát, majd újból félbevágom és kis kockákra darabolom. A héját rajta hagyom. A sajtot is megfelelő méretűre darabolom. Az így előkészített alapanyagokat a tálban megsózom, löttyintek rá olivaolajat,  balzsam ecetet és salátás kanállal összekeverem. Azonnal tálalom.

2010. október 8., péntek

Citromos, túrótorta

Ha nincs itthon vödrös, krémes túró, ez a torta nem jött volna létre. Többek között Elifnél is olvastam erről a bizonyos túróról, még soha nem vettem, sőt nem is láttam az üzletben. Pedig folyamatosan megtalálható, fix termék, csak én nem vettem észre. Nem is tudtam, hogy ilyen létezik. Mikor felbontottam a dobozt nagyon meglepődtem, mert azt hittem tejföl van benne. Nagyon hígnak találtam, de ha Elifnek bevált, akkor bíznom kellett, hogy megfelel majd nekem is. Visszazártam analizálás után a doboz tetejét és betettem a hűtőbe. Napokig ott várakozott. Nem tudtam tovább halogatni a felhasználását,  mert ma lejárt a szavatossága. Pedig nagytakarítottam, nem terveztem be különösebb konyhai tevékenységet. De sajnáltam volna ha tönkremegy, inkább gyorsan nekifogtam a sütésnek.

Gyerekkori kedvencem a reszelt túrós. Nos, ez a torta nekem arra hasonlít ízben és színben.



Hozzávalók:
Tésztához:
15 dkg finomliszt
5 dkg cukor
2 ek kakaó
3 dkg fagyos zsír
1 tojás
1 ek. tejföl
1 tk. sütőpor
csipet só

Krémhez:
50 dkg krémes túró (nálam Pilos termék)
1 nagy citrom reszelt héja
4 ek porcukor
1 tk vaniliás cukor
2 tojás


Elkészítés:
A liszthez adom a cukrot, sót, kakaót, sütőport,  elkeverem. Beleteszem a zsírt és elmorzsolom a lisztes keverékkel. Hozzáadom a tejfölt, tojást és összeállítom. Alaposan lisztezett felületen átgyúrom. Egy 23 cm-es tortaformát kizsírozok, megszórom liszttel. A tésztát kör alakúra nyújtom, a mérete nagyobb legyen, mint a forma, azért, hogy az oldalára is jusson belőle, legyen egy pereme a tortának. A formába simítom a tésztát, az oldalára is nyomkodok, majd beteszem 180 fokos sütőbe és sütöm 10 percig. Közben a tojásfehérjét felverem kemény habbá, hozzáadom a sárgákat is, továbbverem, beleszórom a cukrot. A reszelt citromhéjat és vaniliás cukrot is beleteszem, majd legvégén a túrót és alaposan kikeverem kanállal. Az elősütött tésztát kiveszem a sütőből,  ráöntöm a túrókrémet, majd visszateszem még 40-45 percre. Langyos hűlve már szeletelhető. Nagyon szép a színe és kellemes, krémes a töltelék állaga.


  
Citrom kép innen.