Csirke egytál rossz kedv ellen

Ma bal lábbal keltem fel, nagyon nyűgös hangulatban voltam. Nem tudom az okát, sajnos szokott ilyenem lenni. Szegény családom!! Igazán a főzéshez sem volt kedvem, de nem tehettem meg, hogy vasárnap ne legyen ebéd, egyébként is a csirkehús már kiolvadt, a konyhapulton várta a sorsát. Kedvetlenül fogtam hozzá az előkészületekhez, közben puffogtam, hogy mára már jó időt ígértek és helyette megint szemerkél az eső. (Lehet, hogy az idő is oka volt a hangulatomnak?!) Miután betettem a húst a sütőbe és eltelt néhány perc, a fokhagyma és rozmaring illata kezdett érződni a konyhában. Egy halvány mosolyféle rajzolódott az arcomra. Minden modorosság távol álljon tőlem, de tényleg sokkal jobb hangulatom lett az illattól. (A fokhagyma és rozmaring együtt, főként sütve, mindig is meglágyította a szívemet.) Közben kivettem a sütőedényt és megnéztem, mennyire pirul a bőre a húsnak és azt gondoltam lehet még ebből a napból valami….

Úgyhogy kedves háziasszony társaim bátran buzdítalak benneteket, hogy készítsétek el ezt az ételt, garantált gondűző.

Egyébként egy régi kis receptes könyvből van az étel, némi módosítással, a nálam fellelhető hozzávalókhoz igazítva, eredetileg lisszaboni csirke egytál névre hallgat.

Ps:  Már ebéd után vagyunk. Az idő kezd alakulni, néha kisüt a nap, én is kevésbé vagyok harapós. :)