Zöldfűszeres kence

Ha időmilliomos lennék, még több remek ötletet találhatnék régi kedvenc blogokon. Legutóbbi nézelődésem alkalmával ezt a nagyon ötletes, finom és végtelenül gyorsan, egyszerűen elkészíthető  krémet fedeztem fel Duendenél. Minimális idő alatt elkészül, s míg a vacsi fő, addig korgó gyomrunkat csillapíthatjuk   néhány szelet kenyeret megkenve vele. A többi pedig mehet a hűtőbe, a családtagok pedig rájárhatnak. 

Nálam belekerült:

 25 dkg krémfehér sajt 

2 jó púpos evőkanál tejföl

 néhány szál új hagyma szára

 néhány szál metélőhagyma

 oregano

 bazsalikom 

petrezselyem levél

tetejére olivaolaj

Alaposan kikavarom az összemorzsolt sajtot a tejföllel, hozzászórom az apróra darabolt zöldeket, rácsurgatom az olajat és máris kenem a kenyérre.

Feltétlenül próbáljátok ki!

Utó karácsonyi feeling

Úgy tűnik hagyományt teremtek kimaradt karácsonyi sütik újrahasznosításából. Tavaly egy brownie szerű sütit ítéltünk kárhozatra ( jó kis csokimázas, kandírozott naranccsal megszórt), az idén (2012-ben) pedig néhány db mézes sütit. Ma túrógombócot készítettem, de  a zsemlemorzsás változattól ég a gyomrom, ezért döntöttem úgy, hogy ismét bevetem a "kekszmorzsa szórást". Semmivel nem marad el a klasszikus verzió mögött. Próbáljátok ki, ha bármilyen darálható sütimaradványotok lesz. A tavalyi csokis morzsás változat is finom volt, de ez a mézes ízű is kiváló.

Egyébként a túrógombóc nálam így készül:

Hozzávalók 15 db gombóchoz:

50 dkg túró

3 db s méretű tojás

kb. egy evőkanál cukor

csipet só

5-6 dkg búzadara

Elkészítés:

A villával összetört túróhoz adom az egész tojásokat, sót, cukrot, búzadarát és alaposan összekeverem kézzel. Hagyom pihenni,( kb. annyi ideig, míg felporszívózok, felmosok egy közepes méretű nappalit, és rántást készítek a bableveshez). Ez lehet akár 1 óra is, nem árt a gombócnak. Pihentetés után vizes kézzel gombócokat formálok, egy tányéron hagyom őket, míg felforr a nagy fazék víz. A lobogó vízbe teszem őket egyesével, óvatosan. Ha feljönnek a víz tetejére, még 5 percig főzöm őket, szűrőkanállal hideg vízbe szedem kb. 3-4-sével, majd a hideg vízből egy tányérra kerülnek. A kekszmorzsába, azaz ledarált mézeskalács morzsába egyenként megforgatom őket és kész. Némi porcukor is kerülhet rá, ízlés kérdése.

Burgonyát még soha

nem termeltem a picike kis kertünkben. Most viszont van 3*2 méternyi krumplink! Maradt ki egy tálnyi csírás, fonnyadt ógumó, amit nem dobtam a komposztra, hanem elraktam három sorba. Néhány adagnyi főzésre elég lesz. Kíváncsi vagyok mennyi terem a sorok alatt??! Teljesen bio, egyetlen krumpli bogarat sem találtam, ezért nem kellett permetezni sem. Van egyébként egy közös családi kertünk is, nagy terület, ahol viszont nagyobb mennyiséget vetettünk, azzal (ha nem jön közbe jégeső, földindulás, égszakadás) kihúzzuk tavaszig.

Alig várom már, hogy elvirágozzon és szedhessek fel alóla, megsüthessem és lecsurgathassam fűszeres olajjal. Na de addig még várnom kell néhány napot....

Van spenótod?

Egy egyszerű kis saláta, abból készült, ami a kertben és a hűtőben található volt. A spenótnak szezonja van. Én nem szoktam főzeléket készíteni belőle, viszont salátaként vagy párolva szeretem. Van egy hasonló recept már itt a blogon, szintén sajttal kombinálva, de az kicsit más. Ehhez mini mozarellát, petrezselyemlevelet, spenótlevelet, zöldhagymát szárastól, datolya paradicsomot, kevés sót, frissen őrölt borsot és olivaolajat használtam. Mosás, tisztítás, darabolás után összekevertem a hozzávalókat, sóztam, tekertem rá borsot, meglöttyintettem olivaolajjal és kész.

Nagyon kellemes, friss kísérője volt a sültnek.

Zöldfűszeres, csirkemájas makaróni

Újra itt vagyok.....

Egyébként elég uncsi volt már az utolsó bejegyzés tortáját nézegetni, nem? :)

Nem ismerem az új blogger formátumot, remélem boldogulok vele.....

Nagyon szépek a fűszernövények a kertben, ehhez az ételhez is használtam belőlük. Egyébként télen is esszük ezt a fogást, nyilván akkor szárított fűszereket használok. Házi metélt tésztával sokkal átütőbb, de most nem gyúrtam tésztát, hanem makarónit használtam.

Hozzávalók:

50 dkg csirkemáj

2 nagy ág rozmaring

10-12 db nagyobb zsályalevél

bazsalikom (nekem csak szárított volt)

só

3-4 szál zöldhagyma

másfél-két dl paradicsomlé vagy 2-3 ek. ketchup

só

zsiradék

25-30 dkg makaróni

15-20 dkg reszelhető sajt (kinek mi tetszik, mit bír a pénztárcája)

Elkészítés:

A megtisztított csirkemájat nagyon apró darabokra vágom, vagy elkaparom. A megmosott zöldhagymát feldarabolom, a szárát is használom. Zsiradékra dobom a májat és a hagymát is, párolom víz hozzáadásával. Később sózom, majd az aprított zsályát is hozzászórom, a rozmaringot és a bazsalikomot is. Hozzáöntöm a paradicsomlevet, illetve még adok hozzá vizet, jó szaftos legyen a végére, mert a tésztával összekeverve, nem szabad, hogy száraz legyen.

Közben teszek fel egy lábasba vizet forrni, és megfőzöm benne a makarónit, só hozzáadásával.

A kifőtt tésztát leszűröm, összekeverem a májas raguval, egy kerámia edénybe öntöm, reszelt sajttal megszórom és 200 fokra előmelegített sütőbe tolom. Addig sütöm, míg a sajt szép színt kap. Kb. 15-20 perc.

Jó étvágyat!

Pókhálós túró rudi

Hi-hi-hi, persze, hogy nem ilyen díszítést akartam. De kezdjük az elején. Későn érő típus vagyok, a Dokinál található tortát szerintem már jó néhányan elkészítettétek. Én viszont egyáltalán nem terveztem be, de volt túró a hűtőben, és talán ma a szokottnál nagyobb kedvet éreztem a sütéshez, ezért elkezdtem kutakodni az emlékeim között és beugrott ez a torta. Nyilván az itthon lévő hozzávalókhoz igazítottam. Kekszet én nem nagyon tartok raktáron, sokkal inkább kézenfekvőnek találtam egy piskóta sütését. A csoki réteg a piskótára került, hogy a túrós krém ne áztassa el a lapot. Egyébként nagyjából az eredeti leírás alapján haladtam. A tetejére az Eszterházy torta csurgatását akartam alkalmazni, de mire végére értem a csokivonalnak, már nem tudtam behúzgálni keresztbe, mert megdermedt. Tulajdonképpen így lett egy utó Halloween feelingje.

Hozzávalók:

a tésztához:

3 db tojás

 3 púpos evőkanál liszt

3 csapott evőkanál cukor

1 csipet só

kb. másfél mokkáskanál sütőpor

a krémhez:

50 dkg túró

7 dkg cukor

1 citrom reszelt héja

2 dl tejszín

4 gramm étkezési zselatin

1 rúd vanilia kikapart belseje

10 dkg étcsokoládé

2 evőkanál étolaj

Elkészítés:

Szétválasztom a tojásokat. A fehérjét felverem egy csipet sóval. A sárgáját habosra keverem a cukorral. Összekeverem a lisztet a sütőporral. A kemény habot, a kikavart tojássárgákat és a lisztet összedolgozom és egy 22 cm-es tortaformába simítom, úgyhogy a tészta közepe homorú legyen, így ha megsült szép egyenletes lesz a teteje, nem púposodik fel. 180 fokon, előmelegített sütőben sütöm 15 percig. (Tűpróba!)

A tejszínt egy lábasban megmelegítem, hozzáöntöm a zselatint és a cukrot és addig kavarom habverőval, míg elolvad a cukor és a zselatin is. Vigyázat! Felforralni nem szabad, mert akkor a zselatin nem fog dolgozni!! A túróhoz adom a reszelt citromhéjat, a kikapart vanilia belsejét és a langyosra hűtött tejszínt, jól kikavarom, hagyom pihenni.

Közben meghűlt a piskóta lap. 5 dkg apróra tördelt csokit egy evőkanál étolajjal megolvasztok mikróban, szépen csomómentesre kavarom és ráöntöm a piskótalapra, elkenem, hogy mindenhová jusson. Hideg helyen megdermesztem a csokimázt. Közben a túró is   keményedett, rákenem a csokiréteges piskótára. A maradék 5 dkg csokit összemelegítem 1 evőkanál étolajjal, csomómentesre kavarom és egy kis méretű műanyag zacsiba kanalazom. A zacsi egyik sarkán egy ici-pici lukat vágok és rácsurgatom a csokit csigavonalban a torta tetejére. Hideg helyen tárolom a sütit, míg szeletelhető lesz. Kb. 2 óra kell  neki.

"Lusta asszony" rétese

Ez nem az a bizonyos, a köztudatban eléggé elterjedt süti amire elsőként legtöbben gondoltok. De méltán illethető a névvel, mert tényleg nagyon gyorsan elkészül. Egyébként egy szimpla kígyórétesről van szó. Annyira elszoktam a sütéstől (az egész nyáron tartó lakás felújítás az oka), hogy ha rám tör az édesség utáni vágy, lustaságom miatt többszörösen meggondolom, hozzáfogjak-e bármit is készíteni? Ha mégis felülkerekedek kényelmességemen, akkor az ilyen gyors sütiket részesítem előnyben. Még mindig az almás receptek számát gyarapítom.

Annyira spóroltam az energiámmal, hogy az almát sem reszeltem le, (szerintem finomabb is így darabos almával), hámozás után kis kockákra vágtam, még cukrozni sem kellett a gyümölcsöt, mert édes fajta, csak egy kis fahéjjal szórtam le. 2 rúd lett belőle. Nálunk ez most két főre készült, én még szinte langyosan megettem az adagomat. :)

 

Elkészítés:

A meglangyosított tejhez adok pici cukrot, belemorzsolom az élesztőt, hagyom felfutni. Addig kimérem a lisztet, beleszórom a maradék cukrot, csipet sót, elmorzsolom benne a kemény zsírt, majd hozzáadom a tojást, a felfutott élesztőt és összeállítom a tésztát. Két cipóvá formálom. Kinyújtom egyenként téglalappá (egy viszonylag zsíros tésztával van dolgunk, nem egyszerű a nyújtása, könnyeb, ha a sütőpapíron dolgozunk, amit majd a tepsibe teszünk) gondolatban hosszában három csíkra osztom a tésztát. A középső részre pakolom a meghámozott, kockára vágott almát, amit megszórok pici fahéjjal. A tészta két szélső részét ferdén bevagdosom, majd felváltva (mintha copfot fonnék) ráhajtogatom a tészta csíkokat az almás részre. A két végét kb.fél cm-re bahajtom, hogy ne látszódjon a töltelék. Lekenem tojássárgával a tetejét és előmelegített sütőben 200 fokon 25 percig sütöm.