Utó karácsonyi feeling

Úgy tűnik hagyományt teremtek kimaradt karácsonyi sütik újrahasznosításából. Tavaly egy brownie szerű sütit ítéltünk kárhozatra ( jó kis csokimázas, kandírozott naranccsal megszórt), az idén (2012-ben) pedig néhány db mézes sütit. Ma túrógombócot készítettem, de  a zsemlemorzsás változattól ég a gyomrom, ezért döntöttem úgy, hogy ismét bevetem a "kekszmorzsa szórást". Semmivel nem marad el a klasszikus verzió mögött. Próbáljátok ki, ha bármilyen darálható sütimaradványotok lesz. A tavalyi csokis morzsás változat is finom volt, de ez a mézes ízű is kiváló.

Egyébként a túrógombóc nálam így készül:

Hozzávalók 15 db gombóchoz:

50 dkg túró

3 db s méretű tojás

kb. egy evőkanál cukor

csipet só

5-6 dkg búzadara

Elkészítés:

A villával összetört túróhoz adom az egész tojásokat, sót, cukrot, búzadarát és alaposan összekeverem kézzel. Hagyom pihenni,( kb. annyi ideig, míg felporszívózok, felmosok egy közepes méretű nappalit, és rántást készítek a bableveshez). Ez lehet akár 1 óra is, nem árt a gombócnak. Pihentetés után vizes kézzel gombócokat formálok, egy tányéron hagyom őket, míg felforr a nagy fazék víz. A lobogó vízbe teszem őket egyesével, óvatosan. Ha feljönnek a víz tetejére, még 5 percig főzöm őket, szűrőkanállal hideg vízbe szedem kb. 3-4-sével, majd a hideg vízből egy tányérra kerülnek. A kekszmorzsába, azaz ledarált mézeskalács morzsába egyenként megforgatom őket és kész. Némi porcukor is kerülhet rá, ízlés kérdése.

Céklalevél 2.

Tegnap szántam némi időt a kertre. Többek között  ritkítottam a céklát, a szebb levelekből tettem el a hűtőbe és ma abból készült az ebéd. Legutóbb köretként végezték a levelek, most pedig darált hús is került hozzá, és egy kis gorgonzola sajt, így főétel lett belőle.  A sajt mennyiségével óvatosan kell bánni, mert a céklalevélnek is van egy kis kesernyés íze, ha túl adagoljuk a sajtot, akkor nem biztos, hogy harmónikus ízt kapunk.

 

 

Elkészítés:

A megmosott céklaleveleket ujjnyi csíkokra vágom. Megtisztítom a hagymát, megmosom, felkarikázom. Olivaolajat teszek egy serpenyőbe és megpárolom rajta a leveleket a hagymával együtt. A darált húst kevés olivaolajon sóval, borssal, őrölt köménnyel megpárolom. A rizst kimérem, megmosom, majd bő mennyiségű vízben megfőzöm. A párolt leveleket a hússal, rizzsel óvatosan összekeverem, egy kerámia tálba (28*22 cm méretű) simítom, a tetejére darabolom a gorgonzolát, meglocsolom olivaolajjal és előmelegített kb. 200 fokos sütőbe tolom. Megvárom, míg megolvad a sajt a tetején (néhány perc), kiveszem, majd tálalom.

Ha szereted a kaprot,

készíthetsz  pl. kapros,  túrós  metéltet.

Annyi minden terem   folyamatosan, hogy lassan beáll a bőség zavara.  Fűszernövények, saláták, spenót stb.
Idén ez az első friss kapros étel, amit ettem.
Tésztát gyúrtam 30 dkg lisztből, 2/3-át keskenyre vágtam, a maradékot pedig szélesebbre. A fiúk húsos feltétet kaptak a tésztájukra (az övéké lett a keskenyebb fajta), én  valami másra vágytam, így készült el a kapros, túrós metélt.

 

Egyéb kapros receptek:

http://faluvgikurtakonyha.blogspot.com/2010/05/meg-meg-kapor.html

http://faluvgikurtakonyha.blogspot.com/2010/05/kapor-szezon.html

http://faluvgikurtakonyha.blogspot.com/2010/05/szeretitek-kapros-turos-lepenyt.html

 

Kukorica krémleves

Duende-nél kinéztem ezt a jó kis levest. Hátránnyal indultam, mert most nincs friss főznivaló kukorica, de úgy gondoltam, hogy konzervből sem lehet rossz. És jól gondoltam...

Húztam fel a kertben  4 szál újhagymát is, bár még nem tökéletes a méretük, de annyira kellettek a levesbe. Fehérborral és tejszínnel tuningoltam fel a levét.

A füstölt sonkakockák pedig kellemes füstös ízt adtak az ételnek. Aki még nem próbálta, szívből ajánlom az elkészítését!

Elkészítés:

A vaj, olaj keveréken megpárolom a felszeletelt újhagymát, amihez vágtam még a zöld szárrészből is. Hozzáadom a meghámozott, megmosott, felkockázott krumplit is.  Felöntöm kb. fél liter vízzel, sózom, borsozom, hagyom, hogy puhára főjjenek a zöldségek. Ha puha minden, hozzáöntöm a kukoricát (keveset teszek félre tálaláshoz). Összerottyantom a kukoricával a levest, majd rúdmixerrel pürésítem, fehérborral és vízzel hígítom. A lisztet kikavarom csomómentesre néhány merőkanálnyi forró levessel, hozzáöntöm a tejszínt is és beleborítom a levesbe, még hagyom 2-3 percig összefőni és tálalom. Díszítésként és ízesítőként néhány karika hagymaszárat, egész kukorica szemeket és kockára vágott, pirított sonkakockákat  adok hozzá.

Összedobós saláta

Célzottan nem készítettem még felmérést, csak az emlékeimre hagyatkozva állapítottam meg, hogy  hímnemű ismerőseim nagy része (beleértve családom férfi tagjait is)  nem szereti az olajbogyót. Mi lehet ennek az oka? Szerintem nincs rosszabb íze, mint a sörnek.

Egyébként ez egy összedobós recept, ami a maradék olajbogyó köré íródott. Azt dobáltam még mellé, ami éppen volt itthon, és jó sok friss zölddel tuningoltam. Az olajbogyót kipiszkálták a fiúk, de nem baj több jutott nekem. Bezzeg az oldalasért sorbanállás volt.

Elkészítés:

Az olajbogyót és a babot is leszűröm a levétől, egy tálba öntöm. Megszórom citromborssal, óvatosan sózom. Hozzáadom a megmosott, felaprított petrezselyemlevelet és metélőhagymát, meglocsolom az egészet olivaolajjal és óvatosan összekavarom.

Gombócok a muffinban

 

Ezt a muffint már régen kinéztem Mohánál. A saját alapreceptemet sütöttem meg, a lekvárgombóc ötletét viszont "elloptam". Beleforgattam még pluszként durvára darált dióba a lekvár golyócskákat és úgy süllyesztettem bele a tésztába. Különösebben nem jön elő evéskor a dió íz, mehetett volna még kicsit több a tésztájába is, a kakaó mellé. A csokimázt is lespóroltam, mert nem volt itthon csoki, a kakaós, tejszínes öntettel pedig nem akartam tölteni az időmet. Ennyire futotta ma  tőlem, ugyanis ismét a kertben tevékenykedtünk.

 

Elkészítés:

A szilvalekvárból  vizes kézzel kis,  féldiónyi méretű golyócskákat készítek (12 db-ot), majd beleforgatom darált dióba.
A lisztet, kakaót, sütőport, szódabikarbónát, darált diót összekeverem. Felverem villával a tojást, hozzáadom a cukrot, vaniliás cukrot, kefírt, olajat és az olvasztott vajat,  majd az egészet lazán összekeverem és hozzáadom a lisztes keverékhez, összedolgozom egynemű masszává. A muffinsütőbe pakolom a papírformákat, mindegyikbe teszek egy kis tésztát, belerakosgatom a gombócokat, majd befedem tésztával. 180 fokon (előmelegített sütőben) sütöm 25 percig. Langyos állapotban megszórom diós porcukorral.

OFF: Szedtem egy csokor nárciszt a kertben, gondoltam a tavaszi fejlécben megmutatom. Isteni illatuk van. A dupla szirmú még most van bimbós állapotban, a szimplák már szinte mind kinyíltak.

Mi készülhet házi tésztából?

Annyira belejöttem a tésztagyúrásba, hogy nincs olyan hét, amikor ne készülne valamilyen formában. Legtöbbször metéltet főzök, mert kézzel nem tudok változatos formát vágni. De gyártottam már levesbetétet is, egyszer talán szentelhetek egy postot annak is. Illetve próbagyártás volt tortelliniből, remélhetőleg azt is készítek majd normál családi mennyiségben is,  amint lesz egy nyugalmasabb napom. Ehhez a májas szószhoz először mást képzeltem el, de azt az ötletet el kellett, hogy napoljam, így helyettesítettem  metélttel az eredeti verziót. Általában 30 dkg lisztből szoktam gyúrni a tésztát, de az akkora adag, hogy egy evésre nem fogy el, ezért lecsökkentettem a liszt mennyiséget 20 dkg-ra. Ez éppen egy normál porció nekünk, akár ebédre, akár vacsorára.
A tészta elkészítését nem írom le, ugyanúgy jártam el, mint itt.

Elkészítés:

A májat megmosom, hideg vízben 1-2 órán át kiáztatom, leszűröm és megtisztítom az oda nem illő részektől. Feldarabalom kisebb méretűre. A hagymát meghámozom, félszeletekre vágom, az olvasztott zsíron elkezdem párolni, közben sót szórok rá, majd hozzáadom a májat is. Ízesítem frissen őrölt borssal, bazsalikommal, oregánóval, feldarabolt zsályával. Ha puha a máj, 2/3-ad részét kiveszem egy keverő tálba és rúdmixerrel pürésítem, majd visszateszem a serpenyőbe. Adok hozzá sűrített paradicsomot és annyi vizet, hogy közepesen sűrű, mártás jellegű legyen, kiforralom. Közben egy nagy lábasban teszek fel vizet, felforralom, szórok bele sót és kifőzöm benne a tésztát. Leszűröm, vízzel leöblítem, egy tálba teszem, olvasztott zsiradékkal vagy olajjal átkeverem. Tálaláskor mindenki kedve szerinti mennyiségű szószt és sajtot tesz rá. (Ha valaki jobban szereti hogy teljesen belepi a szósz a tésztát, akkor a serpenyőben lévő szószra borítja a kifőtt tésztát azonnal és abban összedolgozza. Én fordítva jobb szeretem. Szeretek gyönyörködni a frissen főtt tészta színében, ezért nem kavarom össze, csak evés közben.)

Megjegyzés: Természetesen nem csak házi tésztából készíthető, csak nekem erre állt rá a kezem, mikor írtam a hozzávalókat. Illetve pontosításra szorul a mennyiség: 20 dkg lisztből és 2 tojásból készült házi tészta.

Sárgarépa utoljára (egyelőre)

Milyen gyakran fordulhat elő egy háziasszonnyal, (aki 7 napból minimum 6-ot a konyhában tölt) hogy olyan asztalhoz ülhet le, amelyen gőzölög a kész étel, -de nem ő főzte- és csak el kell fogyasztania? Akkor van rá esélye, ha meghívja az anyósa vagy anyukája vendégségbe…Vagy ha munkavacsorán vesz részt. Netalán anyák napján vagy házassági évfordulón elviszik egy étterembe... Esetleg, ha elmegy a család nyaralni....  Nem sírni akarok és mártírrá kikiáltani magam, és sorstársaimat,  csak kellett valami felvezető szöveg... :) 

Egyébként eszembe jutott erről a répasalátáról egy nyaralás, amikor all inclusive ellátásban volt részünk, és irtóra bírtam, hogy rengeteg étel volt, nem győztem válogatni. Az volt ám az élet!!!! (Hetente egyszer el tudnám viselni a svédasztalos kosztolást.) Mindenből csak egy kicsit szedtem és mindenféle finomat megkóstoltam. Ott ettem egy nagyon finom répasalátát… Nem volt abban semmi különleges, egyszerűen meg volt párolva, fűszerezve és meglocsolva olivaolajjal. Ez az én változatom már egy továbbgondolása, a krémfehérsajt plusz adalék hozzá. Nagyon finom csak simán pirított bagettel is, főleg a fűszeres vaj része. A fokhagyma és rozmaring pedig… Tudjátok, imádom!!! Nyúllal nagyon jó párosítás, de bármilyen sülthöz kiváló.

(Nem mondom, hogy a fotó figyelemfelkeltő, de sajnos nem tudok már este csodákat művelni, úgyhogy ilyen egyszerűen tudom  az ételt  bemutatni. Remélem, azért lesz, akinek felkelti az érdeklődését!)

Hozzávalók:

40 dkg sárgarépa

3-5 dkg vaj

3 gerezd fokhagyma

1 kis ág rozmaring

ízlést szerint krémfehérsajt vagy fetasajt, nálam kb. 5-8 dkg

só

fél kávéskanál cukor

Elkészítés:

A répát meghámozom, megmosom és vékony karikákra vágom. A vajat megolvasztom egy lábasban, kislángon, rádobom a répakarikákat, megszórom cukorral, sóval és elkezdem párolni. Felöntöm pici vízzel, a meghámozott és feldarabolt fokhagymát is hozzáadom. Az aprított rozmaringot is rászórom és készre párolom. (Én kuktában készítettem, kb. 8-10 perc alatt kész van.)

Ha puha a répa, egy tálra borítom és meglocsolom az alatta képződött szósszal, rámorzsolom a sajtot és már ehető is. Langyosan nagyon finom. 

A répacsokor kép innen.

Kukorica lepény

Ennek a lepénynek a cukkinis változata is megtalálható a blogomon. Ez a mostani verzió kukoricával készült, kiegészítve az Anyukámtól kapott erős paprikával, színesítve egy kis zöldpetrezselyemmel, lilahagymával és néhány csík pritamin paprikával. Az alapba tettem egy evőkanál zsemlemorzsát és tejfölt, tulajdonképpen ennyivel módosult az eredeti recept.

Gyorsan elkészül, nem macerás, viszont a végeredmény mutatós és finom. Bármilyen alakúra lehet darabolni, főételként, köretként is fogyasztható, de előételnek is el tudom képzelni.

Hozzávalók:

1 doboz kukorica konzerv

1 diónyi méretű lilahagyma

1 csokor petrezselyemlevél

1 csípős paprika (piros színű)

fél pritamin paprika

3 tojás

2 ek tejföl

2-3 szelet kenyér

1 ek zsemlemorzsa

2 ek liszt

só

bors

a sütőforma kenéséhez vaj, morzsa a szóráshoz

Elkészítés:

A tojásokat felütöm, villával felverem, sózom, borsozom. A kenyeret vízben megáztatom és kinyomkodom, hozzáteszem a tojáshoz, átkeverem. Beleszórom a kukoricát, zsemlemorzsát, lisztet, a magjától megszabadított, felszeletelt erős paprikát, a felkockázott pritamint, lilahagymát és a tejfölt. Átkavarom majd a vajjal kikent, morzsával kiszórt 22*28 cm-es sütőformába simítom a masszát. Előmelegített, 190 fokos sütőben sütöm kb. 20-25 percig.

Gombásan /VKF! 37.

A burgonyalepény egy viszonylag gyorsan elkészíthető, egyszerű, de ugyanakkor nagyon változatos étel. Önálló fogásként és köretként is megállja a helyét. Most egy gombás változatot készítettem, ami a VKF! szereplője is   egyben.

Alíz a jelenlegi forduló játékmestere és  gomba a középpont, a kiírás szerint.  Sajnos nem tudok erdei gombával büszkélkedni, szerintem nem terem a környékünkön, úgyhogy jobbára beérem a termesztett fajtákkal. Az erdei fajták szárított módozatát viszont láttam már az egyik üzletben, de még nem vettem, bár gondolkodom, hogy ki kellene próbálni. Esetleg van valakinek ilyen jellegű tapasztalata?

Vissza az ételhez: van már fent a blogon egy lepény változat, szinte ugyanúgy készítettem el most is. A krumpli és a tojás  a fő hozzávalók, amit egyéb ízesítők kísérnek. 

Hozzávalók:
40 dkg burgonya (hámozva mért súly)
20 dkg gomba
4 tojás
8-10  db nagy méretű zsályalevél
só
5 dkg lilahagyma
bors
petrezselyemzöld ízlés szerint
kb. 1 ek vaj+a forma kenéséhez
1 ek olaj

Elkészítés:
A burgonyát meghámozom, megmosom, karikára szelem és sós vízben megfőzöm. Közben vaj, olaj keveréken megfonnyasztom az apróra vágott hagymát, hozzáadom a szeletelt gombát, aprított zsályát, petrezselyemzöldet és megpárolom. A tojásokat villával felverem, sózom, borsozom. A megfőtt krumpliról leöntöm a főzőlevet, összekeverem a tojással, gombás keverékkel és belesimítom egy kivajazott 23 cm-es kerámia sütőformába. 180 fokon sütöm 20 percig.

Citromzselé /VKF XXXVI.

Nem tudom mitől török ez az édesség? Talán, hogy picit emlékeztet a lokumra, ami szintén zselés állagú ?! Egy 23 évvel ezelőtt kiadott könyvből van. Címe: Ízek, receptek 45 országból. Lapozgattam a könyvet és megláttam ezt a citromzselatint, ami éppen kedvemre valónak tűnt, mert szeretem a citromos dolgokat és megint nagyon meleg van, tehát lehűtve nagyon jól esett. Illetve tegnap vendégségben voltunk, ahol néhány fajta süteményből válogathattunk, ma már éppen elég  volt egy ilyen könnyű, friss desszert. Szintén nagyon bejött, mint a legutóbbi joghurtos poharas.

Egyébként  nem vagyok jártas a török konyhában, ami elsőre beugrik tőlük az a kebab, baklava, török kávé. 

A   36-ik VKF-re,   Sedith hirdetett témát, ami a Világjáró fazék. Beledobom most ezt a lokumra hasonlító édességet, ami képviselje Törökországot.

Hozzávalók:
1 citrom reszelt héja
4 ek. frissen facsart citromlé
2 dl meleg víz
1 dl száraz fehérbor
8 dkg cukor
másfél ek. étkezési zselatin

Elkészítés:

A vízzel elvegyített citromlében felkavarom a zselatint, hozzáadom a cukrot, a reszelt citromhéjat, a bort és lassan felmelegítem, kevergetve. Ne forrjon fel, mert akkor nem fog megkocsonyásodni.

Vízzel kiöblített  4 db, 1 dl-es üvegformába töltöm, lefedem alufóliával és beteszem a hűtőbe lehűlni. Néhány óra alatt (kb. 3 óra) megdermed.

Kiborítható, de a pohárból is kanalazható. Egy lapos, szögletes formában is dermeszthető, akkor kis kockákra vágva, porcukorban vagy kókusz reszelékben megforgatva még jobban hasonlítana a lokumra.

Mi legyen a reggeli?

Hétközben a mi családunkban nincs fontos szerepe a reggelinek, mindenki különböző időben megy amerre lát, azt eszik, amihez kedve van, és ott ahol tud. Felnőtteknél ez főként a munkahelyen történik, gyereknél pedig a suliban. Viszont hétvégén sűrűn elhangzik a fenti kérdés, vagy kapok rá értelmes választ, de inkább nem és akkor nem jutottam előrébb, ismét nekem kell megoldani a hatalmas problémát. A közös villásreggeli nálunk mostanság nehezen összehozható, ugyanis tinédzser a gyerek és nehogymár felkeljen "hajnalban", hogy együtt ülhessünk az asztalhoz. Nem csinálok nagy ügyet belőle, hadd aludjon, ha jól esik, nem sokáig teheti, hipp-hopp felnőtt lesz, tele feladattal, munkával, gonddal, bajjal....

Ez a kence, amit mutatok, nagyon megfelelő, akkor, ha hárman két ütemben reggelizünk. Nem lesz semmi baja, mert a hűtőben várakozik, és mindenki akkor veszi elő és keni a kenyerére, amikor akarja. Kifejezetten jót tesz neki, ha előre elkészül és érnek az ízek. Semmi extra hozzávaló nem kell hozzá, annyit említek meg, hogy juhtúróimádók a teljes adagot készíthetik abból, én tekintettel voltam Gyermekemre, akinek túl karakteres a bryndza íze, úgyhogy lágyítottam tehéntúróval.

Hozzávalók:

12,5 dkg tehéntúró

12,5 dkg juhtúró

10 dkg füstölt, húsos szalonna

1 dl tejföl

kb. 3 evőkanálnyi aprított snidling

1 db diónyi méretű hagyma

só

bors

őrölt kömény

Elkészítés:

A szalonnát csíkokra, majd nagyon apró kockákra vágom, egy serpenyőben kiolvasztom, majd kiszedem a pörcöket. A túrót összekeverem a tejföllel, óvatosan sózom, borsozom, szórok bele pici őrölt köményt. Hozzáadom a lereszelt hagymát és az aprított snidlinget. Jól kikavarom és legvégül átdolgozom a mini pörc darabokkal is. Jól lehűtve fogyasztandó.
Kellemes fütös íze van a szalonnától, kenyérrel, egyéb péksüteménnyel nagyon finom.

Ötlet: Négy alapíz szakácskönyv

Paradicsom mánia

A nokedlit nagyon szeretem, főként köretként, de  önálló fogásként is, valamivel társítva, pl. túróval, juhtúróval, tojásosan vagy paradicsomosan, mint ennél a receptnél. Volt még a felbontott paradicsomitalból, amit fel tudtam használni ehhez a könnyű vacsorához. Adtam hozzá zöldfűszereket és tejföllel szelidítettem a paradicsomízt. Természetesn bármilyen tésztára önthető ez a mártás, pl. vajon sütött halhoz nagyon passzol, mint köret. Egy picit be lehet tenni a sütőbe is akár, addig míg ráolvad a sajt. A   forróságra való tekintettel, én most  nem kapcsoltam be a sütőt,   egyébként is gyors vacsinak szántam. Így is nagyon finom volt.

                             

                            

Paradicsomleves, főzés nélkül

Bőségesen teremnek a paradicsomtövek a kertben, a bazsalikomról is szedhettem végre (magról vetettem, és nehezen akart megindulni).  Ennek örömére, ebből a két fő alapanyagból készült a leves.

Nagy előnye, hogy nem kell főzni és hamar elkészül, ha minden hozzávaló előre hűtött, akkor azonnal lehet fogyasztani. Nagyon jól esik  nagy forróságban a szervezetnek. Tele van vitaminnal,  nagyon könnyű és nem terheli meg a gyomrot.

Nálunk a férjem nincs odáig a paradicsomlevesért, igaz, hogy ez nem a klasszikus leves, de köszöni nem kéri. :) 

 

Hozzávalók, 2 személyre:

6 dl paradicsom ital

20 dkg friss, kemény húsú paradicsom

4 dkg reszelt sajt

1 ág rozmaring

2 kisebb ág kakukkfű

3 szál petrezselyemlevél

3 nagy szál bazsalikom

2 evőkanál oliva olaj

Elkészítés:

A sajtot, zöldfűszereket, olajat összeturmixolom. A paradicsomot megmosom, szárazra törlöm és apró kockákra vágom, a kehely aljára pakolom és ráöntöm a hideg paradicsom italt,  amibe keverek egy kávés kanál fűszeres krémet. Tálaláskor még adható hozzá a fűszerszószból, ki mennyire szereti az intenzív ízeket. Sót nem tettem bele, mert a paradicsomlé megfelelő ízesítésű, és a sajt is lehet sós. Kóstolás után mindenki maga döntse el, esetleg utánsózza-e.