Mekkora szerencse, hogy a "kolléganőknél" mindig van valami ihletet adó recept. Ez a nap egy ilyen recept kölcsönzős nap.
Egy adag sertéskarajt vettem ki a fagyasztóból, hagytam, hogy olvadozzon, közben végeztem a dolgomat. Kicsit kiszaladtam az időből (rám esteledett), ezért már rántott szelethez (ami Gyermekem kedvence) nem volt hangulatom hozzáfogni. Viszont eszembe jutott, hogy nem túl régen láttam Duende-nél egy hústekercset, amihez kedvet kaptam. A hűtőben volt megbontva fetasajt, illetve maradt az előző bevásárlásról egy csomag szeletelt bacon. Így készült el az én verzióm. Kicsit sápadt a töltelék, a lilahagyma sem tudta élénkíteni, de nem akartam petrezselyemzölddel kivívni Gyermekem haragját, (pedig mutatósabbá tette volna a tekercset), így kimaradt belőle. Ízre viszont tökéletes lett. Kevés fehérbort öntöttem a hús alá a párolás kezdetén, illetve egy fél szárított erős paprikát is dobtam a párolólébe, nagyon jó ízt adott a húsnak mindkettő.
Hozzávalók:
80-90 dkg sertéskaraj (csont nélkül)
kb. 8 dkg fetasajt
7 szelet bacon
1 kisebb fej lilahagyma
só
bors
1-2 ek fehérbor
1 kisebb darab szárított csípős paprika
1 púpos ek. sertés zsír
Elkészítés:
A húst vastagabb szeletekre vágom (nekem 7 db-ot sikerült nyiszbálni belőle). Minden szeletet bevágok középen úgy, hogy szét tudjam hajtani, mint egy könyvet, és alaposan kiklopfolom őket. Sózom, borsozom. A sóval óvatosan kell bánni, mert a sajt is sós. A szalonna szeleteket kettévágom keresztbe és egymás mellé fektetem a kihajtott hús szeletre, morzsolok rá fetát, illetve szelek rá lilahagymát. A hús két szélét behajtom kb. fél cm-nyire és feltekerem. Spárgával betekerem és megkötöm. Mindegyik szelettel így teszek. Serpenyőben megforrósítom a zsírt és körbe megsütöm a hústekercseket, ha már megfelelő színt kaptak, akkor aláöntöm a bort és beledobom a szárított paprikát. Lefedve megpárolom, hagyom zsírjára sülni. Ha puha a hús (kb. 20-25 perc alatt kész), tányérra szedem, levágom róla a spárgát és ferdén felszeletelve tálalom.
