Tepertős, réteges tésztából

Friss tepertő állt a házhoz. Daráltam le belőle, mert nem fogjuk mindet megenni. De most nem akartam sem lekváros papucsot, sem omlós tepertős pogit készíteni, hanem ki akartam végre próbálni a tészta hajtogatást. Nem nagy dolog, csak idő kell hozzá és gyakorlás, illetve kitapasztalni, melyik hajtogatási mód eredményez szebb levelességet. Én Horváth Ilonától néztem ki a réteges tepertős pogit. Finom lett, de….. Nekem   zsíros a tészta,  pedig vettem le a zsiradék adagból, illetve változtattam picit rajta.  Legközelebb a tepertő adagot is csökkentem. Sőt, lehet, hogy más módon hajtogatok. Csak legyen ismét egy ráérős napom.

Közben lenne egy kérdésem: Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy meglévő font készletekhez, honnan tudnék (természetesen ingyen :)) letölteni magyar ékezetes magánhangzókat? Van egy jó pár fajta készletem lementve, vannak kedvenceim köztük, de alig tudom őket használni, mert hiányzik az ő, ú, ű stb. Ti hogyan oldjátok meg ezt a problémát? Örülnék néhány hasznos tippnek, mert jóval több időm megy el a feliratozással, mint kellene, mert előtte ki kell bogarásznom, hogy melyik tartalmaz megfelelő betűt. És azok éppen nem tetszenek, amik tartalmaznak hosszú ékezeteseket. :(

Elkészítés:

A tepertőt ledarálom húsdarálón, de előtte levágom róla a bőrét. 1 dl langyos tejben 1 kávéskanál cukorral felfuttatom az élesztőt. A lisztbe szórom a sót és elkeverem, majd elmorzsolom benne a zsírt. Hozzáöntöm a felfutott élesztőt, a tejfölt, fehérbort és a tejet. A kenyérsütővel megdagasztatom. (A recept nem írja a tej mennyiséget, illetve úgy írja "a szükséges mennyiségű tejjel", ezért én fél dl-nyi adagokban adtam a tésztához, nem tudtam, mennyit vesz fel ez a liszt. Végül összesen a futtatáshoz és a dagasztáshoz kb. 2,1 dl-nyit használtam.)

Miután összedolgozta a gép a tésztát, -ami puha, zsíros és jó nyújtható tészta lett-, lisztezett felületen kinyújtom, viszonylag vékonyra, nekem 40*50 cm-es téglalappá sikerült. Rákenem egyenletesen, kézzel a darált tepertőt, és felcsavarom, mint a bejglit. Picit ellapítom a tekercset nyújtófával és balról-jobbra áthajtom a tésztát, mintha becsuknék egy könyvet. Egy tálban teszem fél órára pihenni, langyos helyen, letakarva várakozik.

Ha letelt az idő, kiveszem a tálból a tésztát, újból kinyújtom és feltekerem, ellapítom a nyújtófával és áthajtom balról-jobbra. Majd megint félóra pihi. Az idő leteltével még egyszer megismétlem ezt a munkafázist. Ha ismét eltelt a félóra, kinyújtom kb. 1-1,5 cm vastagra a tésztát és kettévágom. Az egyik adagból készülnek a kiflik, a másikból a kockák. A kiflikhez felvágom téglalapra a tésztát, majd minden téglalapot átlósan kettévágok. A háromszögeket felcsavarom kifli formájúra, sütőpapíros tepsire rakom és kb. 15 percig még hagyom pihenni őket. Közben előmelegítem a sütőt 220 fokosra. A tojássárgát kikavarom 2-3 csepp tejjel, lekenem vele a kifliket és megszórom köménymaggal, illetve szezámmaggal, majd bedugom a sütőbe őket.. A hőfokot kb. 5 perc után visszaveszem 200 fokra, hagyom sülni kb. 20 percig.

A tészta másik felét berácsozom késsel, és feldarabolom kockákra kb. 5,5*5,5 cm-esekre. Mindegyiknek lekenem a tetejét tojással, valamelyikre frissen őrlök borsot, sózom, vagy megszórom köménnyel, szezámmaggal. Ugyanúgy sütöm, mint a kifliket.

12 db kiflim és 17 db kockám lett ebből az adagból.

Jéé, most látom tavaly is november 16-án sütöttem tepertősséget, micsoda véletlen!!

Majdnem hamuban sült pogácsa

A történet  nem arról fog szólni, hogy befűtöttem a kerti kemencébe és a pogácsa beleesett a hamuba...:)

Hanem: Kislány koromban is nagyon szerettem olvasni, próbáltam elképzelni a szereplőket, a színhelyeket és persze a hamuban sült pogácsát. Azt gondoltam, hogy amit a legkisebb legénynek pakol az édesanyja a tarisznyájába, az kb. úgy néz ki, mint az Anyukám által sütött tepertős pogácsa. Vajon jól gondoltam?! Szerintetek, hogy nézhet ki az a bizonyos mesebeli pogácsa? :)

A fagyasztóba betároltam néhány csomag darált tepertőt, de nem igazán használtam még belőle, talán egyszer sütöttem lekváros papucsot. Viszont hamarosan indul a csirkevágó szezon :( , kell a hely, ezért próbálom a benne lévő alapanyagokat hasznosítani.

A tepertős pogácsa omlós változatát szoktam sütni, ami szerintem nem marad el minőségében a hajtogatott társától.

 

 Hozzávalók:

50 dkg liszt

1 tojás+ 1 tojás sárgája a kenéshez

2 dkg élesztő

1 dl tej

175 g csökkentett zsírtalmú tejföl

20 dkg darált tepertő

másfél tk só

bors

pici cukor

Elkészítés:

A lisztet elmorzsolom a darált tepertővel. Belekeverem a sót, borsot,  hozzáadom a tojást. A tejet meglangyosítom, pici cukrot teszek bele és felfuttatom benne az   élesztőt. A felfutott élesztőt hozzáöntöm a liszthez és összeállítom a tésztát a tejföllel. Kelesztőtálban duplájára kelesztem. A megkelt tésztát lisztezett pulton kb. ujjnyi vékonyságúra nyújtom , becsíkozom éles késsel, és 5 cm-es pogikat szaggatok ki. Sütőpapíros tepsire pakolom őket, tojássárgával lekenem mindet. Előmelegített sütőben, 180-190 fokon sütöm, 20-25 percig.

Időközben utánanéztem a témának, s idemásolok egy kis érdekességet. Ha legközelebb mesét olvasok, amiben lesz szó a hamuba sült pogiról, kicsit fel kell nagyítanom az általam álmodott képet, mert a méretek nem egyeznek, mint utólag kiderült.   :))

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény legény, aki elindult szerencsét próbálni. A nagy út előtt persze tarisznyájába tette a hamuba sült pogácsáját…Na de mi is az a hamuban sült pogácsa?!

Sok szülő kénytelen szembesülni a feltett kérdéssel, és ilyenkor nyilván jön a kézenfekvő magyarázat: a hamuba sült pogácsa bizony az, amit hamuból sütnek. De azért nem ilyen egyszerű a helyzet, bár tény, hogy egyes mesékben konkrétan hamupogácsáról (nem összekeverendő a hamuban sülttel) van szó. Ezekben a történetekből általában ki is derül, hogy itt bizony nem lisztből, hanem „valami hitvány korpából” készült a sütemény.

Ne gondoljuk azonban, hogy a hamuba sült pogácsa csupán a népmesék találmánya. A Besztercei Szójegyzékből, a ma ismert legkorábbi szótárunkból, amely a 15. század első negyedében született, kiderül, hogy tulajdonképp parázsban sütött kenyérről van szó. A „hamuba swlt pogátsa” ugyanis megegyezik a „parasba swtot kenyér”-rel, sőt, a pogácsa végső őse a latin focacia (panis focacius=hamuban sült kenyér), amiből aztán az olaszok focaccia-ja (lapos, sült kenyér) is származik.

Így arra a kérdésre is magyarázatot kaphatunk, hogy a szegény legény miért csupán egyetlen pogácsát vitt magával a hosszú útra. Hiszen tény, hogy a mesékben vannak csodák, azonban ha ez a sütemény akkora, mint egy kenyér, sokkal hihetőbb, hogy hősünk nem marad éhes napokig.

Innen: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=9763

Tepertős, lekváros papucs

Adott egy esős őszi nap, egy nagy adag friss házi tepertő, a kamra polcon néhány üveg saját készítésű szilva lekvár. Akkor mai program legyen tepertős, lekváros papucs készítése.

A férjem anyukája isteni finoman készíti. Tőle van a recept. Persze vannak benne olyan részek, amelyek nem konkrét adagot írtak, (pl. tepertő mennyiség vonatkozásában: Majd érzed, hogy mennyi kell bele, amit a tészta kíván- mondta Ő.) Én számszerűsítettem a mennyiséget.  :))

Hozzávalók:
60 dkg liszt
20 dkg darált tepertő
1 ek zsír
2 dkg élesztő
1 tk cukor
kb. 1-1,5 dl tej
1púpos tk só
1 tojás
kb. 1 kis doboz tejföl (én kefírt használtam, mert az volt itthon)
szilvalekvár

A langyos tejben pici cukorral, életet leheltetek az élesztőbe. A lisztet beleszitálom egy tálba, hozzáadom a sót, a tojást, és elmorzsolom benne a zsírt. Mehet bele a darált tepertő és összeállítom a kefírrel. Egy könnyű, zsíros tésztát kapok. Lisztezett edényben pihentetem, szobahőmérsékleten kb. egy óráig.

Két-három mm vastagságúra nyújtom, kis négyzeteket vágok belőle. Mindegyik közepére teszek egy kk. lekvár, a négyzet két átlós sarkát ráhajtom a lekvárra. Sütőpapíros tepsire rakom. Tojással lekenem a tetejét. Előmelegített, 180 fokos sütőben sütöm, kb. 20 percig.