A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 5., vasárnap

Adventi süti 2./Habrudacskák

Folytatódik a karácsonyi sütik tesztelése. Ez a recept is régen sorbanáll, valakitől kaptam....  Gyermekem azt mondta ilyen feltétlenül legyen karácsonykor, mert nagyon finom. Maradék tojásfehérje felhasználásra is tökéletes. Mint mindig, most is meggyűlt a bajom a habzsákkal, annyira béna vagyok, nagyon nehezen tudok vele dolgozni. Nem is lettek túl formásak a rudacskák. A recepthez tartozó képen nem ilyen laposak, az enyémek inkább babapiskóta alakúak lettek. A csokiba nem mártogattam, hanem rácsurgattam kanállal, és megszórtam darált dióval.




Hozzávalók:

3 tojásfehérje
15 dkg  cukor
15 dkg darált dió
csipet só
7,5 dkg reszelt étcsoki+7-8 dkg a díszítéshez
1,5 ek kakaópor
1 ek étolaj

Elkészítés:

A tojásfehérjékhez adok egy csipet sót, majd kemény habbá verem, apránként hozzáadva a cukrot. A csokit lereszelem apróra, hozzáadom a kakaóport és a darált dió felét. Az egészet óvatosan összedolgozom és habzsákba kanalazom. Sütőpapíros tepsire csíkokat nyomok, majd 160 fokra előmelegített sütőben sütöm 25-30 percig. Akkor van kész, ha leválik a sütőpapírról. Hűlés után az egyik végét olvasztott csokival egyenletesen lecsurgatom és szórok rá bőven darált diót. 

A csokimázt így készítem: A csokit apróra tördelem, ráöntök 1 ek. olajat és mikróban összeolvasztom, kanállal átkeverem.

Finom ropogós rudacskák lesznek, számszerint 27 db-ot sikerült összehoznom.



2010. november 25., csütörtök

Zserbó

Nagyon régen nem sütöttem zserbót. De most vendégeknek valami olyan süti kellett, ami viszonylag masszív és el lehet készíteni akár előre is, illetve mindenki szereti. Mivel hétvégén törtem  nagyobb mennyiségű diót, így adta magát, hogy ez süljön. Ezer éve ezt a receptet használom,   anyukámtól örököltem. A fotó   a maradékról készült, esti fénynél, de azért látszik, hogy viszonylag vékony tészta sok töltelékkel. Ha valaki nem szereti a gazdag tölteléket, akkor maradhat a sok recept által ajánlott 25 dkg diónál. Egyébként a cukrot nem szoktam mérni, illetve a lekvárt sem, az érzésből, ízlés szerint adagolandó.



Hozzávalók

a lapokhoz:

35 dkg liszt
2 dkg élesztő
kb. 1,5 dl tej
5 dkg cukor+1 tk. az élesztő futtatásához
10 dkg zsír
1 tojás

a töltelékhez:

40 dkg darált dió
1 kis üveg lekvár (sárgabarackkal a legfinomabb, de más ízű is megfelel)
5-6 púpos ek. porcukor (kóstolás alapján változtatható a mennyiség, ki mennyire szereti édesen)

a mázhoz:

15 dkg étcsokoládé
3 ek étolaj


Elkészítés:
A meglangyosított tejbe beleteszem a cukrot és belemorzsolom az élesztőt, hagyom felfutni. A lisztbe szórom a cukrot, elmorzsolom a zsírral, beleütöm a tojást, elkeverem és összeállítom az élesztős tejjel. (Ha szükséges még pici tej adható hozzá.) Három darabra vágom, cipóvá formálom és addig hagyom pihenni, míg ledarálom a diót. A dióhoz keverem a porcukrot. A tésztából három kb. 30*35 cm-es, 3-4 mm-es lapot nyújtok. Az elsőt sütőpapíros tepsire teszem, lekenem lekvárral, megszórom a cukros dió felével, kanállal lelapogatom a tölteléket. Ráteszem a második kinyújtott lapot, szintén megkenem lekvárral, rászórom a maradék tölteléket, amit szintén lelapogatok kanállal, esetleg kézzel. A harmadik nyújtott lapot is ráteszem. Megszúrkálom villával, és langyos helyen kb. 1 órán át kelesztem. 180 fokos sütőben sütöm 25-30 percig. Ha kihűlt a süti, akkor az apróra tördelt csokihoz hozzáöntöm az olajat és mikróban összeolvasztom, egyneművé kavarom kanállal, ráöntöm a tészta tetejére, elsimítom és hagyom dermedni. Hosszúkás szeletekre vágom. Nekem kb. 40 szelet lett belőle.

2010. október 29., péntek

Tök (jó)pofák


A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én.
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt, kivájt, vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt Halloween-kor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.

Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Az utóbbi években Magyarországon egyre több helyen ünneplik meg. Az iskolákban beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban. Több helyen partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

(Mindez innen)


Egy régi újságból néztem ki ezeket a sütiket, de vártam a sütéssel az aktualitásáig. Első próbálkozásom, fogom még tökéletesíteni. Az íze isteni a narancsos beütéstől, de nagyon törékeny a tészta, szerintem változtatni kell az arányokon, kevesebb vajjal kellene készíteni. Talán a 3:2:1 arányt kell majd kipróbálni, vagy valamelyik bevált omlós tészta receptemet. A krém viszont nagyon finom. Majdnem, hogy tökéletes. Persze minden ízlés kérdése. Egyébként ugyanezt a receptet egész véletlenül megláttam a Goodfood-on is. Melyik az eredeti nem tudom, de egyik sem jelöl meg forrást.

Halloween estéig még van idő kipróbálni, szerintem a gyerekek örülnének a sütögetésnek.




Hozzávalók:
14 dkg vaj
18 dkg liszt
5 dkg cukor
1 narancs héja

5 dkg cukor
1 ek narancslé

10 dkg mascarpone
3 dkg étcsoki
1 ek méz

Elkészítés:
A lisztbe szórom a cukrot, hozzáadom az -alaposan megmosott- narancs lereszelt héját. Hozzáteszem a kis kockákra darabolt vajat és gyorsan összegyúrom. 1 órára hideg helyre teszem.

A csokit megolvasztom, hozzákeverem a mascarponéhoz és teszek bele 1 ek mézet, kikavarom kanállal. Félreteszem felhasználásig.

Az 5 dkg cukrot 1 ek frissen facsart narancslével kikavarom.

A tésztát kiveszem a hűtőből, lisztezett felületen kinyújtom kb. 3 milliméter vastagságúra. 8 cm átmérőjű köröket szaggatok ki belőle. (Nekem 22 db-ot sikerült, úgy, hogy a leeső tészta darabokat újra összegyúrtam.)

A körök felét hagyom békén, a másik felét, azaz 11 db-ot megformázok töknek. Késsel vágok rá szemet, orrot, szájat és hosszában rajzolok rá csíkokat. A tök csummát egy kis darab tészta odaragasztásával alakítom ki. Sütőpapíros tepsire rakom a tésztát, majd a tökpofákat lekenem a narancsos mázzal. 180 fokon sütöm, kb. 8-10 percig. Óvatosan veszem ki a tepsiből, egy süteményes lapáttal alányúlva, mert nagyon törékenyek, főleg melegen. Ha kihűltek a lapocskák, összeragasztok krémmel egy sima kört egy tökpofával. 11 db süti lesz ebből az adagból (összeragasztott mennyiség).



 Elég félelmetesek?

Recept: Magyar konyha/2005.

2010. szeptember 5., vasárnap

Vasárnapi torta

Direktbe nem igazán szoktam sütemény recepteket keresgélni, ugyanis van annyi receptem, ha minden héten mást sütök is igen soká érek a gyűjtemény végére. Ez a torta viszont új szerzemény. A Goodfood-on láttam meg és annyira gusztának találtam, hogy elmentettem, -majd egyszer megsütöm gondolattal- bár kicsit furcsának találtam a cukkinit a hozzávalók között.
Bevásárláskor láttam egészen kisméretű, zsenge cukkiniket, vettem belőle. Már jó néhány napja a hűtőben tartózkodtak, nem igazán tudtam mit készítsek belőle, de ma eszembe jutott az a bizonyos cukkini torta.
Változtattam az arányokon, nem tudom jól tettem-e, ez csak akkor derülne ki, ha az eredetit is megsütném. Először is rettenet sok a cukor, levettem belőle jócskán, az olajat is soknak tartottam, annak mennyiségét is csökkentettem. Adtam hozzá sütőport és szódabikarbónát és még így is elég tömör, sűrű tésztát kaptam. Milyen lehet anélkül?
A sütési időt is meg kellett emelni 20 perccel, mert 50 perc után még lágy volt a közepe. Viszont a csoki a tetején nagyon finom, a tejszíntől nem keményedik meg, hanem krémes marad.
Volt egy olyan gondolatom is, hogy muffin formában sütöm meg, de mégis tortaformában készült el. Talán legközelebb...


Hozzávalók:

35 dkg liszt
5 dkg kakaópor
14 dkg dió
1,45 dl olaj
30 dkg cukkini
20 dkg cukor
2 tk vanilia kivonat
6 g sütőpor
4 g szódabikarbóna
3 tojás
csipet só

tetejére:

10 dkg étcsokoládé
fél dl tejszín



Elkészítés:

A lisztbe keverem a szódabikarbónát, sütőport, sót, kakaót. A cukkinit meghámozom és lereszelem (kislyukú reszelőn), alaposan kicsavarom, kinyomkodom. A tojást villával felverem, hozzáadom a cukrot, vanilia kivonatot, olajat és végül a cukkinit. Mindezt belekeverem a lisztes alapba. A dióbelet sodrófával megdöngölöm és száraz serpenyőben enyhén megpirítom, majd hozzáadom a többi hozzávalóhoz. Mindezt zsiradékkal kikent, liszttel megszórt 22 cm-es tortaformába öntöm. Előmelegített 180 fokos sütőben sütöm 70 percig. Ha kihűlt,  csokimázzal vonom be, ami így készül: a csokit apróra tördelem, ráöntöm a tejszínt és mikróban pár pillanat alatt megmelegítem, alaposan átkavarom, hogy sima legyen és ráöntöm a süti tetejére. Jól mutat, ha lecsurog az oldalán.


Eredeti recept itt.

2010. augusztus 26., csütörtök

Félsiker vagy félkudarc?

Gyermekem nyöszögött egy ideje, hogy mikor készítek már valami mákosat? Nem volt kedvem nagy dolgokhoz… Vagytok így néha ti is?
Gondoltam összedobok egy muffin-t , annál gyorsabb megoldás hirtelen nem jutott eszembe. Szilvával szerettem volna párosítani, de nem tudtam összeszedni a kertben 12 muffinra valót. Már csak a besztercei terem, az is csak néhány szemet , egytől-egyig beteg példányt. Passzol még a mákhoz a citrom is, de az nem volt itthon, boltba pedig senki nem akart menni. Aztán átsuhant az agyamon, hogy teszek bele lekvárt, de nem tudom, mennyire süllyedt volna a tészta aljára és sült volna le a süti. Utolsó kétségbeesésemben találtam egy tábla étcsokit. Tudom, tudom a fehér jobb lett volna, de ha csak ilyen volt itthon... Próba, szerencse, belekockáztam.
Gyermekem szerint nem passzol a csoki a mákhoz, igaza van… De nem kellett kidobni egy darab muffin-t sem, nem száradt ránk,  elfogyott.
Azért legközelebb fehér csokival készítem.


Hozzávalók:
8 dkg darált mák
17 dkg liszt
12 dkg cukor
1 vaniliás cukor
2 és fél tk. sütőpor
fél tk. szódabikarbóna
1 tojás
2,5 dl tejtermék (joghurt v. kefír v. tejföl)
0,8 dl étolaj
10 dkg csokoládé (jobb a fehér)

Elkészítés:
A száraz hozzávalókat összekeverem (mák, liszt, sütőpor, szódabikarbóna, csoki). A tojást villával lazán elkeverem, beleteszem a cukrot, vaniliáscukrot, tejterméket, olajat. A száraz hozzávalókhoz öntöm és nagyjából összekeverem. Nem kell hozzá robotgép, mixer, kézzel végezhető művelet, túlságosan nem kell kikavarni, mert akkor lesz megfelelő állagú a tészta és finom a végeredmény.
A tésztát fagyiskanállal a muffinsütőbe adagolom. 25 perc alatt megsütöm, előmelegített, 180 fokos sütőben.

(A fagyiskanál trükköt Nigella műsorában láttam, és tényleg jobb, mint az evőkanállal történő adagolás.)


2010. július 11., vasárnap

Skalpolt muffinok


Ha nincs kedvem igazán sütni, de mégis kellene valami desszert, akkor lép színre a leveles tészta vagy a muffin. A muffin nagy előnye, hogy gyorsan össze lehet dobni és nagyon változatosan lehet ízesíteni. Most a tésztájába nem tettem semmilyen gyümölcsöt és egyéb "kelléket", viszont megskalpoltam őket és megkentem egy lekváros-csokis kencével, majd visszatettem a kalapjukat és megporcukroztam őket, hogy ne legyenek olyan pőrék. A csokoládé, maradék olvasztmány volt, egy csészében várakozott, úgyhogy egy hirtelen ötlettől vezérelve kevertem bele a házi szilva lekvárba. A lekvár Anyukám szponzorálásában került hozzánk, igazi sütésálló, hagyományos módszerrel készült.


                             



Hozzávalók:
25 dkg finomliszt
fél tk szódabikarbóna
2 és fél tk sütőpor
12,5 dkg cukor
1 vaniliás cukor
1 tojás
2,5 dl tejföl
0,8 dl olaj

kb. 8-10 dkg étcsokoládé
1-2 ek étolaj
4 púpos ek. házi szilvalekvár
1 tk rum vagy befőtt lé

szóráshoz porcukor

Elkészítés:
A lisztbe keverem a szódabikarbónát, sütőport. A tojást villával felverem, beleöntöm a tejfölt, cukrot, vaniliás cukrot és az olajat, összekeverem és a lisztes keverékhez adom, átkavarom és kanállal beleadagolom a muffin sütőbe. Előmelegített sütőben sütöm 180 fokon, 20-25 percig. Hűlés után mindegyiknek levágom a kalapját és megkenem a lekváros-csokis kencével, majd visszateszem rá a tetejüket és megszórom porcukorral.

A kence így készül: az apróra tördelt csokit egy kerámia csészébe teszem, hozzáöntöm az olajat, mikróban megolvasztom és csomómentesre kavarom. A lekvárhoz adom, öntök rá egy pici rumot (vagy befőtt levet) és alaposan átkeverem, hogy kenhető legyen.

2010. június 30., szerda

Piskótatekercs



A piskóta tekercs nem egy bonyolult dolog, ugye? Én speciel szeretem sütni is, enni is, kedvencem a lekváros. Sokszor meg sem várom, hogy teljesen kihűljön a tészta, már kenem is meg és szeletelem, eszem. Ha hirtelen megéhezik az ember lánya vagy családja, gyorsan össze lehet dobni egy tekercset. Nem baj ha nem is sikerül olyan szépre a piskóta, úgyis feltekerjük. Nem kell vele bíbelődni, mint egy tortával vagy egyéb díszes sütivel. (Persze lehet extra változata a tekercsnek is, de most nem arról szólnék.)
Ezt a receptet kaptam, érdekesnek találtam, eltettem, hogy majd megsütöm. El is felejtkeztem róla. Kerestem valamit az újságok között és akkor a kezembe akadt a papír. Annyi gondom volt vele, hogy a napok óta halogatott diótörést kénytelen voltam megejteni, mert a hozzávalók között szerepelt. Szerintem van egy kis karácsonyi feeling-je.




Hozzávalók (nálam):

5 tojás
5 ek (csapott) cukor
1 vaniliás cukor
5 púpos ek. liszt
1 cs sütőpor

15 dkg darált dió
10 dkg vaj
2 ek durvára reszelt étcsoki
1 citrom héja
1 tk citromlé
4-5 ek házi szilvalekvár
1 ek fehér rum
1 ek porcukor

Elkészítés:
A tojásokat szétválasztom, a sárgákat kikavarom alaposan cukorral, vaniliás cukorral. A fehérjét felverem kemény habbá, hozzáadom a sárgájához, majd beleszitálom a sütőporos lisztet és óvatosan összedolgozom. 30*40 cm-es, sütőpapíros tepsiben megsütöm 170-180 fokon, kb. 10. perc alatt.
Közben egy teflon serpenyőben lassú tűzön megolvasztom a vajat és enyhén megpirítom benne a darált diót. Átteszem egy tálba, hozzáadom a cukrot, csokit, citrom héját, levét, a lekvárt és a rumot, mindezt összekeverem.
A közben megsült piskótát még melegen -a sütőpapírt óvatosan lehúzom róla, majd visszateszem rá,   és azzal együtt-  szorosan feltekerem és hagyom kihűlni. (Itt fontos, hogy hideg legyen a tészta, mert vajas a krém, és a meleg tészta megolvasztaná a krémet.)
Ha kihűlt a tészta, óvatosan kitekerem és megkenem a krémmel, újból feltekerem. Porcukorral és reszelt csokival leszórom.

2010. június 6., vasárnap

Egy, megérett a meggy, de.....



Csütörtökön, mikor lent voltam a kertben, még voltak éretlen szemek a meggyfán. Gondoltam hétvégére teljesen rendben lesznek, főleg, hogy javult az idő. Ma reggel felhúztam a kerti csizmámat, kezembe fogtam egy közepes méretű tálat és lemasíroztam a harmatos fűben a fához. Kővé meredtem... Egyetlen, igen jól láttam, egyetlen szem gyümölcs sem volt  a fán!!!!!!!!  Kétszer is megkerültem, de hiába, semmit nem maradt rajta.
Seregélyek-Thrini: 2:0. Azért ez az eredmény, mert tavaly is volt egy élményem. Abban az évben jobb volt a termés, nem tudtak mindent lezabálni, de jócskán megdézsmálták. Mikor észrevettem, hogy ideszoktak, próbáltam valami trükköt bevetni, hogy elriasszam őket. Van egy kerámiából készült szélcsengőm, levittem, felakasztottam egy magas ágra, -gondoltam- a hang majd elriasztja őket. Sajnos éppen azon az éjszakán volt egy nagy vihar, reggel rohantam le, és a földön találtam a szélcsengőt, megsérülve, néhány figura eltört. Lemondtam a madárriasztásról. Néhány kilónyi maradt a fán, azt gyorsan leszedtük.
Az idén viszont, eleve gyenge volt a termés az idő miatt, ráadásul betegeskedett is a fa, úgyhogy nem kellett  a mai sütihez használni belőle.
De nem hagytam kedvem szegni, meggy befőttet vettem elő, bár azzal  nem ugyanaz az eredmény.....

Tudtok esetleg valami tippet, hogy lehet a seregélyekkel elbánni? A feketerigó is szereti a meggyet?


(Még madár invázió előtt mentettem meg néhány szemet, a fejléc készítéséhez hét elején, akkor még nem gondoltam, hogy csak a fotó fog emlékeztetni az idei meggytermésre.)








Elkészítés:


A tojásokat szétválasztom, felverem  a fehérjét kemény habbá. A sárgákat kikavarom cukorral. A lisztbe vegyítem a sütőport, kakaót és a darált mandulát, majd beleszitálom a tojáshabba és óvatosan hozzákeverem a habos sárgákat is. Kikent, lisztezett 23 cm-es tortaformában sütöm, 200 fokra felmelegített sütőben. Amikor beteszem a formát, leveszem a hőfokot 170 fokra és kb. 35 percig sütöm. Rácson hűtöm. Ha kihűlt a lap, kettévágom, megkenem lekvárral. A meggyet lecsepegtetem a levétől, apróra darabolom, kinyomkodom és egyenletesen elosztom a lekváron. A diót száraz  serpenyőben enyhén megpirítom, majd nyújtófával durvára töröm, rászórom a meggyre és befedem a másik tortalappal.
Az étcsokit 3 tk étolajjal mikróban megolvasztom, rácsurgatom a tortára. Nem hagyom simára, hanem kicsit borzasra igazítom kanállal. Hűtőben megdermesztem a mázat. Ha már megkeményedett, a tejcsokit egy tk. étolajjal felolvasztom, nylon zacskóba öntöm, pici lyukat vágok a zacskóra és berácsozom a étcsoki mázat.



2010. június 4., péntek

Alkalmi tündér



Időnként vannak családomnak    kívánságai, megrendelései, amelyeket ha kis csúszással is, de   teljesítek. Meghallgatom, hogy mit szeretnének enni a fiúk, aztán idővel el is készítem az óhajtott ételeket, sütiket.  (Sajnos előfordul, hogy elfelejtem az ígéretet, de akkor van, aki figyelmeztessen.)  Gyermekem jelezte, néhány napja, hogy enne már valami csokisat. Nem fixáltuk le, hogy mi lenne az a bizonyos csokis dolog, én viszont eldöntöttem. A hűtőben volt már kb. 2 hete egy zacskó friss leveles tészta, beelőztem a szavatosságot és felhasználtam. A nem régen kapott segédeszközöket bevetettem, tészta csíkokat tekertem rá, kisütöttem 10 db rolót. Csokoládékrémet főztem és megtöltöttem vele a rolókat. Gyors, finom, csokis...






Hozzávalók:

275 g friss leveles tészta
szóráshoz porcukor



Krém:

5 dl tej
10 dkg csokoládé
4 dkg liszt
4 tojás sárgája
8 dkg cukor
1 cs. vaniliás cukor



Elkészítés:

A tésztát kitekerem és hosszában 10 db, kb. 1 cm széles csíkot vágok belőle, sütőrudakra tekerem őket. Sütőpapíros tepsiben, előmelegített 200 fokos sütőben sütöm, kb. 15 percig. Rácson hűtöm, majd töltöm krémmel és porcukrot szórok rá.

A krémhez felteszem forrni a tejet. A tojássárgákat kikavarom cukorral, vaniliás cukorral, és  liszttel. A kockára tördelt csokit megolvasztom mikróban. A felforrt tejhez öntöm lassan a tojásos krémet és az olvasztott csokit,  habverővel lassú tűzön besűrítem a krémet. Kihűtöm, majd habzsákba kanalazva megtöltöm a roládokat.

2010. május 12., szerda

Meglepetééééééés....



A meglepetés a muffinban van. Kivülről nem látszik, csak egy szimpla kakaós sütinek tűnik, valójában az is, csak mindegyik rejt egy-egy eper szemet. Képzeljétek, felénk még mindig 1.500-1.800.-Ft kg-ja az epernek, és vannak emberek, akik ennyi pénzért meg is veszik. Mint pl. én. :) Nem tonnás mennyiségben, csak néhány szemet hoztam haza, kóstolóba.

A tésztát elkészítem, egy fél kanálnyit rakok a papír aljára, egy megmosott egész szem epret, csúcsos végével lefelé beleszúrok a masszába, betakarom még egy fél kanál tésztával. Mire megsül nem látszik ki belőle a gyümölcs. De ha beleharapok, isteni élmény az eperrel való találkozás.

Hozzávalók 12 db-hoz:
25 dkg liszt
1 ek kakaópor
3 dkg reszelt étcsokoládé
fél tk szódabikarbóna
2 és fél tk sütőpor
12,5 dkg cukor
1 vaniliás cukor
0,8 dl olaj
2,5 dl tejtermék (lehet joghurt, sovány tejföl, kefír, író)
1 tojás
12 db közepes méretű eper

 
Elkészítés:

A száraz hozzávalókat - lisztet, szódabikarbónát, sütőport, kakaóport, reszelt csokit - összekeverem egy tálban. Egy másik edényben összedolgozom a villával lazán felvert tojást, cukorral, vaniliás cukorral, olajjal és a tejtermékkel. A száraz hvalókhoz borítom a tojásos keveréket. A muffin formába papírt teszek, mindegyil papírra teszek egy fél ek. masszát, beleszúrom az egész szem epret, majd befedem tésztával. 180 fokos előmelegített sütőben sütöm 20-25 percig.
Díszítésként olvasztott csokit csurgatok rá.

2010. április 5., hétfő

Lúdláb nálam

 

Ha azt mondom lúdláb, akkor   a kakaós piskótából sütött, csoki krémmel töltött, meggyel diszített süti ugrik be mindenkinek. Viszont nekem van egy receptem, amely szerint ez az édesség is a lúdláb névre hallgat. Anyukám kapta a kolléganőjétől kb. 20 évvel ezelőtt, azóta sütjük. Fogalmam sincs miért így keresztelték el ?! Talán mert háromszög alakúra szeletelik?! Kivéve engem, mert én maradok az egyszerű téglalapnál.  
Egyébként a nagyfiam egyik kedvenc sütije, régen készítettem, de mostanában, annyiszor emlegette, hogy megígértem, megsütöm. 

Hozzávalók a tésztához:
7 db tojás
4 ek víz
1/2 cs. sütőpor
8 ek. liszt
10 ek. cukor
3 ek. kakaópor

Krémhez:
5 dl tej
5 ek búzadara
20 dkg margarin
30 dkg porcukor
1 vaníliás cukor


Csokoládé mázhoz:
10 dkg étcsokoládé
2 evőkanál étolaj



Elkészítés:

5 tojássárgát habosra keverek 10 evőkanál cukorral, hozzáadom a vizet. A liszthez adom a sütőport és kakaót. 7 tojásfehérjét felverem kemény habbá és elegyítem a tojássárgás, illetve a lisztes keverékkel. Sütőpapíros (22*37 cm-es) tepsibe öntöm és 180 fokon (előmelegített sütőben) sütöm kb. 20 percig (tűpróba). Rácson hűtöm, majd kettévágom.
A tejet felforralom és felfőzöm benne a búzadarát. Hagyom teljesen kihűlni. Kikavarom a ráma margarint a cukorral,  a vaniliás cukorral, és a  kimaradt két tojássárgával. A két krémet összekeverem és megkenem vele a lapot.
A csokimázhoz összetöröm darabokra a csokit, hozzáteszem az olajat és mikróban összeolvasztom. Kanállal kikavarom, hogy sima legyen és a süti tetejére öntöm. A máz dermedése után,  hosszúkásra szeletelem.



2010. március 14., vasárnap

Ropogtassunk kekszet!


Egy ideje tervezem, hogy sütök valamilyen kekszet, volt is néhány recept megjelölve. Pénteken gyorsan átnéztem a  Gasztro aznapi postjait, és ott láttam meg a  Zsuzsi által készített kekszet. Minden hozzávaló volt itthon, úgyhogy azonnal el is készítettem.  Nagyon finom, ropogós, de nem kemény süti. Nálam 38 db lett ebből az adagból.

Hozzávalók:
10 dkg liszt
¼ kávéskanál szódabikarbóna
¼ kávéskanál sütőpor
¼ kávéskanál só
12,5 dkg puha vaj
15 dkg barnacukor
2,5 dkg kristálycukor
egy tojás
egy kávéskanál vanília kivonat
5 dkg durvára vágott dióbél
5 dkg apróra darabolt étcsokoládé
17,5 dkg zabpehely 


Elkészítés:
A vajat  -kézimixer segítségével- habosra kavarom a cukorral, vanilia kivonattal és a tojással.  A liszthez keverem a szódabikarbónát, a sütőport és a sót. A vajas masszához adom a lisztes keveréket, majd az apróra darabolt csokit , a durvára vágott diót és a zabpelyhet. Egynemű masszává dolgozom óvatosan. Kis golyókat formálok belőle, kb. diónyikat, sütőpapíros tepsire helyezem őket, és villával kilapítom őket. (Sütés közben nőnek, ezért ne rakjuk túl közel egymáshoz. ) 180 fokos sütőben sütöm kb. 10 percig. Amikor kiveszem a sütőből, nagyon lágy, törékeny az állaguk, ezért picit várok a tepsiből kiszedéssel, hogy hűljenek, és visszakeményedjenek. Rácsra teszem, hogy teljesen kihűljenek.


2010. január 22., péntek

Csokoládé krémmel töltött kosárkák



Ritkán használok vajas tésztát, néha szoktam venni, de én magam még nem készítettem. Gyermekem csoki pudingra éhezett meg,  helyette kapott   krémet kosárkába töltve. 10,5 cm átmérőjű koktélos poharat használtam a körök kiszúrásához. Muffin formába tettem a kiszaggatott korongokat, megszurkáltam őket villával, de így is eléggé megnőttek. A tejszínhabot habszifonban készítettem, még működik az anyukámtól kapott szifon.

Hozzávalók a kosárkákhoz:
50 dkg leveles tészta (éppen 12 db korong lesz belőle)

a krémhez:
2,5 dl tej
citromhéj
2 tojás sárgája
5 dkg cukor
2 dkg liszt
1 vaniliás cukor
5 dkg csokoládé (lehet tej vagy ét, kinek mi a kedvence)

Elkészítés:
A citromot alaposan megmosom és zöldség hámozóval vágok belőle 3-4 vékony csíkot (fehér rész ne kerüljön bele). A tejet felteszem forrni a citromhéjjal. Közben a tojássárgákat kikeverem a cukorral, hozzáadom a lisztet, a vaniliás cukrot és azzal is átkeverem. A felforrt tejből kiveszem a citromhéj szeleteket és hozzáöntöm -folyamatos keverés mellett- a tojásos krémet és a csoki kockákat. Lassú tűzön besűrítem. Hagyom hűlni.
A tésztát kinyújtom, kb. 3-4 mm-esre és kiszúrom a korongokat, muffin formába teszem őket. Megszúrkálom villával, majd előmelegített 200 fokos sütőbe teszem. Kb. 20 perc alatt megsülnek.
Minden kosárkába teszek egy kanál krémet és tejszínhabbal díszitem.