A könyv amiben a recept eredetije található 1985-ös kiadású. A szerzők gyűjtő szándékkal járták az országot és pl. különböző piacokon (Pécsett, Szegeden, Győrben stb.) leszólították az árusokat, hogy ismernek-e bizonyos süteményeket, kalácsokat, kenyereket? Sokan örömmel mesélték el azokat a recepteket, amelyeket édesanyjuktól tanultak és unokák kedvencei. Vannak kredencek mélyéről előkerült, megsárgult, foszló papíron található receptek köztük, melyek megmaradtak az utókor számára a könyv megjelenése által. Szeretnék néhányat kipróbálni belőle, vannak köztük olyanok, amelyek ma is megállják helyüket. Elsőként hoztam ezt a linzert, ami nem a megszokott 3:2:1 arányokhoz igazodik, de állítom, hogy isteni finom. Gyermekemnek sütöttem, kirándulásra vitte, zárható tetejű dobozban. Pici módosításon átesett a recept, pl. tettem a tésztájába mákot, illetve használtam pici sütőport.
Hozzávalók:
25 dkg liszt
kb. 2 késhegynyi sütőpor
12 dkg cukor
12 dkg kemény zsír (nem olvasztott, hogy morzsolható legyen)
1 ek citromlé
1 tk darálatlan mák
1 tojás
tölteléknek:
házi sárgabarack lekvár
a szóráshoz porcukor
Elkészítés:
A lisztbe szórom a sütőport, majd elmorzsolom a zsírral. Hozzáadom a cukrot, a mákot és a tojással, citromlével összeállítom. Beteszem a hűtőbe (egy zárható tetejű edényben) minimum fél órára. Ha letelt a pihentetési idő, lisztezett pulton kinyújtom kb. 3 mm-esre és 6,5 cm-es cakkos szélű kerek formákat szaggatok ki. Összesen 40 db-ot, 20 db-nak a közepéből újabb pici kört szúrok ki. Sütőpapíros tepsiben, 200 fokos sütőben sütöm, kb. 8 perc alatt. Ha meghűltek a karikák, lekvárral megkenem a tele linzereket és ráillesztek egy-egy lyukas közepű lapot. Porcukorral meghintem őket.
Megjegyzés: szaggatáskor leeső maradék tésztát, újból összegyúrom, mert így adja ki a 40 db-ot (ragasztás után 20 db-ot.)
Forrás: Nagyanyáink sütötték
