Ezt a muffint már régen kinéztem Mohánál. A saját alapreceptemet sütöttem meg, a lekvárgombóc ötletét viszont "elloptam". Beleforgattam még pluszként durvára darált dióba a lekvár golyócskákat és úgy süllyesztettem bele a tésztába. Különösebben nem jön elő evéskor a dió íz, mehetett volna még kicsit több a tésztájába is, a kakaó mellé. A csokimázt is lespóroltam, mert nem volt itthon csoki, a kakaós, tejszínes öntettel pedig nem akartam tölteni az időmet. Ennyire futotta ma tőlem, ugyanis ismét a kertben tevékenykedtünk.
Elkészítés:
A szilvalekvárból vizes kézzel kis, féldiónyi méretű golyócskákat készítek (12 db-ot), majd beleforgatom darált dióba.
A lisztet, kakaót, sütőport, szódabikarbónát, darált diót összekeverem. Felverem villával a tojást, hozzáadom a cukrot, vaniliás cukrot, kefírt, olajat és az olvasztott vajat, majd az egészet lazán összekeverem és hozzáadom a lisztes keverékhez, összedolgozom egynemű masszává. A muffinsütőbe pakolom a papírformákat, mindegyikbe teszek egy kis tésztát, belerakosgatom a gombócokat, majd befedem tésztával. 180 fokon (előmelegített sütőben) sütöm 25 percig. Langyos állapotban megszórom diós porcukorral.
OFF: Szedtem egy csokor nárciszt a kertben, gondoltam a tavaszi fejlécben megmutatom. Isteni illatuk van. A dupla szirmú még most van bimbós állapotban, a szimplák már szinte mind kinyíltak.