A következő címkéjű bejegyzések mutatása: citrombors. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: citrombors. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 6., csütörtök

Takarékos sertéskaraj

Ebéd helyett vacsora lett, a szeletenkénti sütés helyett pedig az egybensütést választottam. Így alakult, pedig nem így terveztem.
Ma voltam boltban. De nem vettem csak vitamint, azaz narancsot és banánt. Olyan büszke vagyok magamra! És megint az itthon fellelhető hozzávalókból dolgoztam. Bár ismétlődnek az alapanyagok, de mindig más és más ízhatás születik.  Érdemes kísérletezni.



Nyersen és elősütve:




Hozzávalók:

kb. 70-80 dkg sertéskaraj (csont nélkül)
1 ek mustár
1 közepes fej lilahagyma
6-8 db zsályalevél
citrombors ízlés szerint
só
sütéshez 1 ek zsiradék


Elkészítés:

A húsról levágom a fehér, zsírosabb rész többségét, valamennyit azért hagyok rajta, hogy ízesebb legyen süléskor. Bevágom jobbról és balról, majd széthajtom, így egy nagy téglalapot kapok. Mindkét felületét megsózom alaposan. A belső oldalt megkenem mustárral. A lilahagymát lereszelem és egyenletesen rákenem a mustár rétegre. A zsályát felaprítom és szétszórom a hagymán, majd megszórom citromborssal. Feltekerem a rövidebb oldalánál fogva a húst, megkötözöm spárgával és kívülről is alaposan megszórom citromborssal.
Olvasztott zsíron, körös körül pirosra sütöm a tekercset, majd átteszem sütőzacskóba és bedugom a sütőbe. 210 fokon sütöm 15 percig légkeveréssel, majd lekapcsolom a légkeverést és még 15 percig sül. 4-5 mm-es szeleteket vágok belőle tálaláskor, a sütőzacskóban összegyűlt szafttal meglocsolom.
Hidegen is finom, ha marad belőle. Nálunk nem maradt. Nagyon sokféle kenceficével készíthető. Már van is egy ötletem, mert találtam valamit a fagyasztóban, legközelebb, egy új verziót hozok.



Készre sütve:


2010. május 30., vasárnap

Sertés olajbogyóval, kakukkfűvel



Reggel egy nagy adagnyi húslevest készítettem fel, annyira kívántam már levest. Míg főddögélt a húslé, azon gondolkodtam, szokás szerint, mit légyen a második fogás. Sertés csülköt vettem ki a fagyasztóból, de valahogy pörköltet nem akartam, pedig nagyon szeretjük. Inkább kicsit keresgéltem és néhány perc alatt megtaláltam az ötletadó receptet. Az eredeti receptben szerepel citromhéj, amit én lecseréltem citromborsra, így az elképzelt íz megmaradt. A kakukkfű is citromillatú, úgyhogy nagyon nem tértem el a DH által prezentált leírástól. A húsleves pedig éppen kapóra jött, mert kellett a húshoz  belőle. A csülköt megszabadítottam a bőrétől, illetve a zsírosabb részektől és szeletekre vágtam. Mire megpárolódott a hús, a leve besűrűsödött, isteni szaftos lett, az illata pedig a hozzáadott bortól, kakukkfűtől nagyon kellemes volt. Majdnem elfelejtettem, olajbogyó is járt hozzá, de zöld helyett feketét tettem bele, mert az kisebb kiszerelésben volt itthon.
Ajánlom mindenkinek, aki a csülök felhasználásánál a magyaros ízektől picit szeretne elkanyarodni.



Hozzávalók:
60-70 dkg sertés csülök
liszt
8 dl húsleves
1,2 dl fehér bor
30 db olajbogyó
8-10 ágacska kakukkfű
4-5 gerezd fokhagyma
1 kk citrombors
zsiradék

Elkészítés:
A hús szeleteket egyenként sózom, lisztbe forgatom, majd fűszeres olajon elősütöm mindkét oldalukat, kb. 3 perc alatt. Akkor jó, ha hirtelen sütéssel kap egy halvány színű kérget, így a húsban maradnak a finom húsnedvek. Elősütés utan mérsékelem a lángot, felöntöm húslevessel, borral, beledobom a kakukkfüvet, fokhagymát, megszórom citromborssal és az edényt lefedve, kb. egy óráig párolom. Időközben megforgatom a hús szeleteket. Ha puha a husi, leveszem a fedőt, beleszórom az olajbogyót és hagyom besűrűsödni a levét.

Megjegyzés: Ha az olajbogyó túl sós, vízben érdemes kiáztatni. Amit én használtam, nem volt túl sózott, úgyhogy csak leöntöttem a levét és beleborítottam  az ételbe.


Eredeti fogadás : Donna Hay

2010. május 22., szombat

Sápadt saláta


Voltam  könyvtárban és találtam egy klassz szakácskönyvet. Az első recept, ami megtetszett benne, ezé a salátáé. Minden alapanyag volt itthon hozzá, ezért el is készítettem. Néhány perc alatt megvan és nagyon finom. (Az arányokon és magán a recepten is változtattam picit.)
Egyébként még van néhány szimpatikus étel a könyvben, szerintem többet is ki fogok próbálni.
(Sajnos mire fotózásra került sor, beborult és felhőszakadás kerekedett, ezért nem sok fény volt a képekhez :( )


Hozzávalók 4 adaghoz:
12 dkg kuszkusz
5 dkg szeletelt mandula
2 ek capri bogyó (sós lében eltett, kimosva)
1 ek citromhéj, aprított állapotban
1 ek aprított, friss zsálya levél
3 dl víz
2 ek vaj
citrombors
50 dkg   csirkemell
olivaolaj





Elkészítés:

A vizet, sóval felforralom, ráöntöm a kuszkuszra és lefedem. A megmosott citromot lehámozom és egy evőkanálnyi héjat apróra vágok. A zsályát is felaprítom. Megmosom a kapribogyót. Egy serpenyőben megolvasztom a vajat, beleteszem a citromhéjat, zsályát, mandulát, kapribogyót és néhány percig pirítom, míg a mandula kap egy kis színt. Majd hozzáöntöm a kuszkuszhoz.
A megmosott csirke húst,   csíkokra vágom, megszórom citromborssal, sóval  és olivaolajba forgatom, majd néhány perc alatt megpárolom serpenyőben. Ha puha a hús,  hozzáborítom a kuszkuszhoz és alaposan összekeverem. Ha szükséges utánsózom és szórok még rá borsot.
Pirítóst adok mellé. A sápadtságon némi zöld segíthetne, de én most kihagytam.


                               

Eredeti recept: Donna Hay: Ízvarázs

2010. április 28., szerda

Csirke piláf VKF. 34.





Nem azért vettem sáfrányt, hogy piláfot főzzek, hanem volt itthon sáfrány, ami passzol a  piláfhoz. Ha már hozzáfogtam, akkor basmati rizst használtam, mert azt mondják a hozzáértők, hogy a piláfhoz az kell. Egyébként a férjemnek tök mindegy basmati, jázmin, arborio, vad, vagy egyéb, nem igazán kedveli a rizst. Ha   főzök, eszik belőle, de nem degeszre csak úgy mértékkel. Viszont a gyermekem imádja a rizses húst, legyen az bármiféle.

Milyen jó, hogy eszembe jutott a sáfrány, két legyet ütöttem egy csapásra. Finomat főztem és ezzel nevezek is Duende VKF kiírására, mely szerint az étel tartalmazzon alapanyagában vagy fűszerben afrodiziákumot.

Sáfrány - A növény elsősorban Indiában, Kínában, Iránban és Spanyolországban közkedvelt, erőteljes illatával, savanyú ízével ezen országok konyhájában kötelező elem. A sáfrány állítólag vitalizálja a nemi szerveket, a sáfrányolajról pedig úgy tartják, hogy segíti a nemzőképességet (Közép-Keleten a nőgyógyászok mind a mai napig alkalmazzák a sáfrányt). A sáfránytej pedig egy drága, ám annál jótékonyabb szer, amely szívgyengeség és menstruációs zavarok esetén kiváló. Afrodiziákumként a növény szálait fogyasztják, izgató és bódítóhatású.
(Mindez innen: http://foodandbeveragecritic.blog.hu/2007/12/14/afrodiziakumok_a_konyhabol_a_netrol)




Hozzávalók:

50 dkg csirkemell
olivaolaj
3 közepes méretű vöröshagyma
1 csomag Kotányi sáfrány
1 bögre basmati rizs (2 dl)
4 kisebb gerezd fokhagyma
10 dkg  sárgarépa
só
 citrombors
125 ml fehérbor
7 dl víz






Elkészítés:


A hagymát felszeletelem, olivaolajon párolom, majd hozzáadom a csíkokra vágott csirkehúst, néhány percig tovább pirítom. Azután  belekerül a meghámozott, vékony félszeletekre vágott sárgarépa, sózom, megszórom citromborssal, ráöntöm a bort, lefedve hagyom a lángon kb. 10 percig. Egy sütőedénybe átöntöm a húst,   rádarabolom a fokhagymát . A rizst zsiradékon megpirítom, felöntöm vízzel, amiben elkevertem a sáfrányt, egyet rottyantok rajta,  ráborítom a  húsra összekeverem és bedugom az edényt, előmelegített,  170 fokos sütőbe. Addig hagyom bent, míg a rizs megpuhul.

Megjegyzés: a citrombors új szerzemény. Nagyon jó, hogy beletettem, remek ízt adott az ételnek.