Zsályavirágzás és leves

Ha van egy jó alapreceptünk (jelen esetben sárgarépa krémlevesről beszélek), ami bevált, az ízesítést variálva, annyi, de annyi finomság születhet. Az arányokat tekintve ez a megoldás nekem bejött, elhagytam belőle a chilit, curryt. Viszont adtam hozzá friss zsályalevelet és egy teljesen más ízű levest ettünk.

Egyébként virágzik a zsályám. Nagyon meglepődtem ezen, mert tavaly   magról keltek, majd szétpalántáztam őket. Annyira ügyesen viselték a telet, szépen növögetnek és néhány napja bimbós állapotban vannak. Amiről beszélek, az a kerti zsálya. Van viszont egy tő tarka levelű is, amit -ha jók az információim- orvosi zsályának hívnak. Nos azon nincsen bimbó. Évekkel ezelőtt ugyanez a tarka levelű fajta volt már nekem, csak szegények elpusztultak, mert építkezésnél kellett a hely és fel kellett számolnunk egy ágyást, ahol ők éltek. Az áttelepítést pedig nem bírták ki. Szerintem azok nem virágoztak, legalábbis úgy emlékszem, pedig azok is voltak kb. 2  évesek. Vajon fajtától függ a virágzás ideje? Majd utána nézek....
Mindenesetre annyira szépek most ezek a fűszernövények, hogy igyekszem minél több ételnél felhasználni a leveleket.

És hihetetlen, hogy nem kellett a családnak könyörögni, hogy egyenek a répalevesből. Minden rábeszélés nélkül megettek egy-egy tányérral. Hmm... fejlődés.

Elkészítés:

A megtisztított, megmosott répát karikára vágom, megpucolom a vöröshagymát és felszeletelem. Egy lábasba olajat öntök, rádobom a hagymát, répát, sózom. Folyamatosan kevergetve kicsit párolom az olajon, -még folyadék nélkül- néhány percig. Beledobom a megpucolt, megmosott, feldarabolt krumplit is.  Felöntöm vízzel, hozzáadom a fokhagymát, szórok bele fehérborsot. Ha megpuhultak a zöldségek, rúdmixerrel pürésítem, majd a tejfölt kikavarom néhány merőkanál forró levessel, visszaöntöm a lábasba és átforralom. Ha szükséges hígítom vízzel, kóstolom közben és utánízesítem. A legvégén adok hozzá pár darab zsályalevelet, azzal is forralok rajta egyet. Tálalásnál bőven megszórom frissen darabolt zsályával.

Friss kenyérrel vagy pirítóssal is ehetjük.

Főtt tojás, zsázsa a töltelékben

Nem őrültem meg, hogy ünnep után még mindig főtt tojással etessem a családot! Ez a sült még húsvétkor készült, csak most postolom.

Tudtam, hogy fogok sütni egy karaj tekercset, gondoltam, hogy lesz fölösleges, kimaradt  főtt tojás (volt is kettő, mert  nem tettem bele mindet a húsvéti salátába), ami tökéletes egy kis zsázsával tölteléknek.  Zsázsából mehetett volna több, de sosem vagyok elég merész, úgy gondolom, jobb félni, mint megijedni. (Nem magam miatt aggódom, hanem a finnyás fogyasztók miatt. :))

A hús közepe látványosabb volt, de nem akartam a fotózás kedvéért előre felszelni az egész tekercset, pláne, hogy nem is volt még teljesen kihűlve, úgy pedig nem olyan szépen lehet vágni.

Elkészítés:

A megmosott, hártyáktól, túl zsíros részektől megtisztított húst bevágom két oldalról, széthajtom, így kapok egy nagy téglalapot. Kissé megkloppfolom, ahol túl vastagnak találom. Sózom, borsot tekerek rá. A megfőzött, kihűlt és megpucolt tojásokat felszeletelem tojásszeletelővel. A zsázsát, snidlinget megmosom. A húst megkenem mustárral, majd szépen sorban kirakom tojás karikákkal és megszórom zsázsával, snidlinggel. Szorosan feltekerem a húst, spárgával körbekötözöm. Teflon serpenyőben, kevés zsiradékon  minden oldalát elősütöm, hogy szép piros legyen, majd beteszem egy sütőzacskóba és sütőben 200 fokon készre párolom.

Ha valakinek van egy jó fedeles sütőedénye, akkor elősütés után egy kis folyadékot -ami lehet alaplé, fehérbor, víz- aláöntve, lefedve megsüthető, akkor nem szükséges a sütőt bekapcsolni. Nekem a jó kis 6 literes ováledényem foglalt volt, birkapörkölt volt benne, ezért maradt ez az elkészítési mód.

Pánik süti

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én elfáradok egy-egy ünnep után.  Főleg,  ha béna vagyok és elrontok egy süteményt, aztán bepánikolok, hogy nem lesz elég, ami készült és sebtében összedobok még valamit. Mint pl. ezt a meggyes lepényt. Először ezt akartam sütni (meggyes verzióban), de már nem volt kedvem a piskótához. Gyorsan egyszerűsítettem rajta, és ez lett belőle.

A tészta egy alap omlós tészta, annyi változtatással, hogy most nem zsírt tettem bele. A nyáron eltett rumos meggyből   van még, illetve találtam meggy dzsemet, tegnap pedig törtek, daráltak  diót a fiúk, azt is használtam hozzá. Először rácsozni akartam a tetejét, de szorított az idő, maradtam a kétfelé veszem a tésztát, középre teszek tölteléket megoldásnál.

Ez olyan süti, hogy egy, két napig lehet rá számítani, semmi baja nem lesz, hűtőbe sem kell tenni, csak simán  elvan a kamra polcon.

Elkészítés:

A lisztbe szórom a sót, cukrot, sütőport, majd elmorzsolom benne a vajat/margarint, hozzáadom a tojást, tejfölt és tésztává gyúrom. Kettéveszem, majd   kinyújtom két lappá, kb. 22*27 cm méretűre. A zsiradékkal kikent, kilisztezett (22*27 cm méretű) tepsibe teszem az egyik lapot. A lekvárhoz adom a darált diót, porcukrot összekeverem és megkenem vele a tepsiben lévő lapot. A rumos meggyet lecsurgatom a levétől, a meggyszemeket egyenletesen elosztom a lekváros, diós  rétegen és befedem a másik lappal, amelyet villával megszúrkálok. 185 fokra előmelegített sütőben sütöm 35-40 percig.

Hűlés után négyzet alakú darabokra vágom és megszórom porcukorral .

Megjegyzés: a fél csomag sütőpor az 7,5 g. Nem tettem az egész üveg meggyet rá, de ha valaki nagyon sok gyümölccsel szereti, nyugodtan használjon fel egy teljes 7 dl-es üvegnyit.

Porhanyós kifli, ami karácsonykor nem készült el

Karácsonykor akartam sütni porhanyós kiflit, de sajnos szomorú események szóltak közbe, így a szokásos sütés, főzés elmaradt.

Viszont eldöntöttem jóval húsvét előtt, hogy most elkészülnek ezek az egyszerű kiflik. Szeretem őket, mert viszonylag hamar kész vannak, napokig elállnak. Nekem a Horváth Ilonás recept vált be, ez egy élesztős változat. Van egy sütőporos leírásom is, azt is szoktam sütni, de nekem emez az igazi porhanyós kifli.

Házi szilvalekvárral töltöttem és almás diótöltelékes is készült. Házi vaniliás cukorban hempergettem meg őket. Fémdobozban szépen sorakoznak, várják a vendégeket.

Elkészítés:

A langyos tejhez adom a cukor felét, majd felfuttatom benne az élesztőt. A kimért liszttel elmorzsolom a zsírt. Hozzáadom a cukor maradékát, a tejfölt, a vaniliarúd kikapart belsejét, sót, és a felfutott élesztőt. Összedolgozom sima tésztává. Hagyom egy tálban, konyharuhával letakarva pihenni. Pihentetés után átgyúrom lisztezett felületen, majd nagyon vékonyra, kb. 3 mm-esre kinyújtom (enyhén kellett lisztezni  a tetejét, alját, hogy ne ragadjon le a pultra, ahol nyújtottam), és egy pohárral, ami nálam 8 cm-es átmérőjű, köröket szaggatok a tésztából. A körök szélére teszek egy kis kanálnyi tölteléket, feltekerem a tésztát és sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket. (Egy tepsire én 18 db-ot tudtam elhelyezni.) 190 fokos előmelegített sütőben sütöm, kb. 15 percig. Egy mélyebb tálacskába szórok porcukrot, kb. 20 dekányit és a sütőből kivett,   még meleg sütiket beleforgatom. Hűlés után dobozolom. Nekem kb. 60-65 db készült ebből a tészta mennyiségből. (közben kóstoltam, úgyhogy ezért tévesztette el a számolást. :))

A diótöltelékbe reszeltem egy fél almát is, könnyebben összeáll így a massza. Ha valakinek jobban tetszik, az összeforralhatja pici tejjel a diót, (akkor nem kell bele az alma), úgy is elég jól összeáll a töltelék, egyszerűbb vele dolgozni.

Húsvétra

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Összedobós saláta

Célzottan nem készítettem még felmérést, csak az emlékeimre hagyatkozva állapítottam meg, hogy  hímnemű ismerőseim nagy része (beleértve családom férfi tagjait is)  nem szereti az olajbogyót. Mi lehet ennek az oka? Szerintem nincs rosszabb íze, mint a sörnek.

Egyébként ez egy összedobós recept, ami a maradék olajbogyó köré íródott. Azt dobáltam még mellé, ami éppen volt itthon, és jó sok friss zölddel tuningoltam. Az olajbogyót kipiszkálták a fiúk, de nem baj több jutott nekem. Bezzeg az oldalasért sorbanállás volt.

Elkészítés:

Az olajbogyót és a babot is leszűröm a levétől, egy tálba öntöm. Megszórom citromborssal, óvatosan sózom. Hozzáadom a megmosott, felaprított petrezselyemlevelet és metélőhagymát, meglocsolom az egészet olivaolajjal és óvatosan összekavarom.

Fűszernövényes kertecske

Nos, innen szedegetem a zöldnövényeket, amit felhasználok az ételekhez. Tavaly ilyenkor kis kopár volt még, most nagyon "megemberelték" magukat, főleg a snidling és a zsálya. A menta kezdi birtokba venni az üres földterületet, de nem hagyom ám, hogy eluraljon mindent! 

Fogok venni egy rozmaringot, mert a tavalyit cserépben próbáltam a lakásban átteleltetni, de nem sikerült megmenteni. Most viszont  beültetetem a hátsó sorba, hátha szerencsém lesz és megmarad. Aztán vetettem két pici területre majorannát és bazsalikomot.    Az oldalt sorakozó cserepekbe került még zsázsa, bazsalikom, illetve metélőhagyma, hogy legyen utánpótlás. A leghátsó sorban kikelt a borsikafű, elszórta a magját, úgyhogy arról nem kellett gondoskodni. A metélő petrezselyem nagyon intenzíven fejlődik, a fodros változat kicsit nehezebben tért magához, de nem vagyok elégedetlen. Sajnos oregano magot nem tudtam beszerezni. Nagyobb városokban árulnak mindenféle palántákat, azokkal látványosabb eredményt lehet elérni, de sajnos felénk nincs árus, akitól beszerezhetném őket.

Jajj, majdnem elfelejtettem a citromfüvet megemlíteni, olyan egészségesek a levelei, majd kicsattannak. Ilyenkor a legszebb a kert, tavasszal.

Kis területen gazdálkodom, de ennyivel elbírok, és éppen elegendő a termés, bőségesen tudom ízesíteni ételeinket.